Számomra elképzelhetetlen, hogy mindent megjegyezzek, ami fontos: a határidőket, a családdal kapcsolatos teendőket, a bevásárlást, a telefonszámokat, mindenféle hasznos ötleteket, főzéssel kapcsolatos tanácsokat stb. Az automatizált és számítógépes világban is nagyon jó hasznát veszem a kézzel írt jegyzeteimnek, listáknak és memóknak. Mai blogbejegyzésem arról szól, hogyan is segítik ezek a ’régimódi’ eszközök a kreativitásod kibontakoztatását.

Jegyzetek – ötletek – kreativitás

A jegyzetek nem csak az iskolában segítenek a tananyag könnyebb feldolgozásában – a főiskolai, egyetemi, de még egy-egy tanfolyam tudásanyaga is emészthetőbbé válik és könnyebben megtanulhatóvá, ha jegyzetelsz – ha kézzel írod, akkor még inkább rögzülnek az infók a fejedben – ez tény. A jegyzetelést használhatod az ötleteid leírására – nem kell szerkeszteni, formázni a gondolataidat, egyszerűen csak egy papírlap és egy íróeszköz kell hozzá. Természetesen nekem is vannak jegyzeteim szövegszerkesztő programban elmentve, de azok hihetetlen módon jobban eltűnnek a szemem elől, mint a jegyzetfüzetem, amit gyakran ’csak úgy’, unalomból is lapozgatok, és az ott olvasottak sokszor új szikrát adnak a gondolataimnak, elképzeléseimnek. Próbáld ki Te is a jegyzetelést!

Listák – vannak igazán motiváló listák is

Amikor bármilyen lista a kezem ügyébe kerül, legtöbbször nem találom őket túl ’motiválónak’ – ezek a teendők sora, a bevásárlás termékei, vagy véget nem érő Excel táblázatok listái és sorai. Ezért is volt érdekes számomra, hogy a múlt nagy gondolkodói is készítettek listákat – to do lists -, amelyek olyan feladatokat, kérdéseket, megfigyeléseket tartalmaztak, amelyek segítették kreatív gondolkodásukat, munkájukat. Ilyen például Leonardo daVinci is, aki több, mint 7000 oldalon írt össze magának feladatokat, megvizsgálandó jelenségeket – vajon milyen a fakopáncs nyelve, milyenek a tükrök és hogyan működik a légzés. Egy amerikai iskolában kipróbálták a daVinci jegyzetfüzeteket: ez egyszerűen azt jelentette, hogy minden kisdiák kapott egy füzetet a tanév elején, és az év végére szabadon írhattak bele kérdéseket, őket érdeklő témákat, tantárgyaktól teljesen függetlenül. A feladat nagyon tetszett a gyerekeknek és tele is írták, rajzolták a füzeteket –  Mire jó a zene? Az atomokban pici emberek laknak? Hogyan nyitják a kulcsok az ajtókat? Miért kell meghalnia az élőlényeknek? Miért írt Örömódát Beethoven, amikor ő maga morcos volt? Miért nem minden autó elektromos? – ezek voltak a kérdéseik között. Ráadásul csak egy valaki veszítette el a jegyzetfüzetét, ami nagyon nagy dolog – azt jelenti, hogy ezek a kicsik nagy becsben tartották a füzetüket, amiben leírhatták a dolgaikat.

Nekem nagyon tetszik ez a módszer arra, hogy a gyerekek kifejezhessék kíváncsiságukat, és ennek valamilyen nyoma is maradjon. Egyébként a fenti iskolában a tanárok is írtak ilyen jegyzeteket, listákat és nekik is motiváló volt. Te kipróbálnád ezt a magyar iskolákban? Akár otthon is rendszeresíthetsz egy ilyen jegyzetfüzetet.

Memók – amikor valamit meg kell tanulni

A memó a memoriter rövidítése, ezek azok a dolgok, amiket meg kell tanulni – fejből (angolban szívből – by heart). A történelmi évszámok, királyok uralkodásának számon tartása, kémiai jelek és képletek – az én agyam nem nagyon szerette az ilyen tanulnivalókat, mégis nagy nehezen felismertem, hogy van haszna a memorizálásnak: konkrétan az agyat, a gondolkozást fejleszti – a felejtés ellen való. Annak ellenére, hogy valóban rengeteg fent említett adatot és számot elfelejtettem, mégis vannak, amelyek ’beleégtek az emlékezetembe’ – mivel tudatosan, néha küzdelmek árán véstem észbe őket. Az igeversek megtanulásánál például jól jön, ha veszed a fáradságot és memorizálod azokat az igeverseket, amelyek ezáltal még inkább tudnak benned munkálkodni. Hiszen maga a zsoltáros is erre bátorít:

„Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igéidről nem feledkezem meg. (Zsoltár 119:16)

  Arra bátorítalak, hogy használd újra ezeket az eszközöket, fedezd fel a motiváló erejüket és tartsd aktívan a kíváncsiságod!