Az egyik első igevers, amit megtanultam az Ézsaiás 40:31: „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.”

Mostanában elgondolkoztam, hogy milyen szabadságot ajánl fel ez az ígéret; a repülés felszabadultságát. Amikor felülemelkedsz, a dolgokat fentről szemléled és érzed, ahogyan a levegő hasít a fejed mellett. Egy felszabadult boldogságérzetet idéz, aminek nem állhatja útját semmi.

De mi is kell a repüléshez? Szárnyak, erő, bátorság és a bizalom, hogy nem zuhansz le, és nem mész neki semminek. Nem félsz, hanem újabb és újabb magaslatok felé törsz.

És Isten felajánlja a repülést – de milyen feltétellel? Hogy bízol Benne, hogy Őrá vársz – akkor megújulsz és szárnyra kelsz.

De hogyan működik ez a gyakorlatban? A ’vedd könnyedén’ hozzáállás nem elég – sajnos tapasztalatból mondhatom – és csak elkényelmesedéshez, lustasághoz vezet. ’Nem, nem vállalom a nagyobb ismeretlen feladatokat, csak azt csinálom, amit szeretek, ami belül esik a komfort-zónámon’. Isten az Igében sokkal jobb tanácsot ad a könnyűség elérésére. Jézus azt mondta, hogy vesd Rá a terheinket, és az Ő igája könnyű és nem is terhel meg erődön felül.

Tehát nem arról van szó, hogy teljesen elveszted a terhet, de ott van Jézus, aki elhordozza mindezt veled – ebben is közösséget és szeretetet mutat. Éppen a gyengeséged teszi lehetővé az együttlétet.

Nehézségeid, problémáid által sokat tanulhatsz, növekedhetsz, nem tunyul el a hited, hanem gyakorolhatod azt!

Én tehát hiszem azt, hogy szabad vagyok Jézusban, mert nála letehetem a bűn rám nehezedő terhét, és szabadon repülhetek.

Milyen jó lenne nem aggódni, csak Istenben bízva élni, tudni azt, hogy tényleg minden a mi javunkra van! MINDEN! A jó, a rossz, a kiszámíthatatlan, a csalódás és az öröm.

Itt az ideje repülni – nem félni és aggódni, hanem bízni, előre menni, magasabbra jutni!