Mostanában sokat gondolkozom a digitális eszközök térhódításának hatásairól. A tények magukért beszélnek: az oktatás jelenleg is digitálisan történik, s lassan több könyv van egy digitális felhő szolgáltatásban letöltve, mint a könyvespolcokon. Számtalan Bibliaolvasó, - tanulmányozó alkalmazás létezik, és bevallom, én is többet olvasom a Bibliát elektronikusan, mint egy nyomtatott példányát lapozgatva. Azonban úgy érzem, hogy a digitális világ – bármennyire is úgy tűnik - nem veheti át az uralmat az analóg tevékenységek felett. Mai blogbejegyzésem az elektronikus és nyomtatott Biblia tanulmányozás kreativitással kapcsolatos kérdéseit vizsgálja.
Bibliaolvasás hagyományosan vagy digitálisan?
Talán hozzám hasonlóan Neked is szokásoddá vált, hogy a Bibliát (is) az okostelefonodon olvasod – a képernyő fénye világítja meg a Bibliaverseket, amelyeket kiszínezhetsz, kiemelhetsz, jegyzetként is elmenthetsz – mindez nagyon gyors és modern. Bibliatanulmányozós szempontból az előnye egyben a hátránya is: sokszor azon kapom magam, hogy pikk-pakk elolvastam, amit szerettem volna, de valahogy ki is ment a fejemből a lényeg. Az évek során megtapasztaltam, hogy Isten Igéjéhez hosszabb ’emésztési idő’ szükséges, a ’lelki gyors kaja’ nem teljes értékű szellemi táplálék. Nem állítom, hogy sosem építőek számomra az elektronikusan ’felbukkanó’ tartalmak, akár kép, akár szöveg formájában, de teljesen más egy nyomtatott, igazi könyvként a kezembe venni a Bibliát, és odafigyelve olvasni az Igét. Van abban valami más, amikor a természetes fény vagy egy lámpa adja a világítást, a kezem érinti a lapokat, és látom a sete-sután aláhúzott igeverseket, amik emlékként visszhangozzák Isten üzenetét. Ennek a jelenségnek tudományos magyarázata is van: egy kutatásban például 50 tanuló részvételével egy 30 oldalas történetet olvastattak el, a diákok fele elektronikus másik felük pedig hagyományos, nyomtatott formátumban kapta meg a szöveget. Ezután a történet részleteire voltak kíváncsiak a kutatók, amelyben az e-book-ot olvasók kevésbé bizonyultak hatékonynak: kevésbé tudtak visszaemlékezni a történtekre, mint azok, akik papíron olvasták el az olvasmányt. Az agyunk elkényelmesedik az elektronikus olvasás során, nem dolgozik annyit, így gyengül is az emlékező tehetségünk.
Pedig Isten Igéjét érdemes megjegyeznünk, bizonyára nem véletlenül írja több helyen is a Biblia: ’Tartsd meg parancsaimat, hogy élj, tanításomat őrizd, mint a szemed fényét! Kösd az ujjaidra, írd föl a szíved táblájára!’ (Péld 7:2-3)
Kézírás vagy pötyögés?
Egy nyugatról beszivárgó tendencia a kézírás fontosságának elhanyagolása, mondván, a pötyögéssel, gépírással mindenki által felismerhető az ember írásképe, nem kell kibogozni a kézírás ákombákom vonalait. A tudomány itt is a hagyományos folyóírást jelöli meg hatékonyabb tevékenységként: Hámori József agykutató professzor szerint írás közben az agy Broca-mezőjének nevezett része – ami a nyelvi mozgató mező – nagyon aktívvá válik. Ez a rész az agy frontális lebenyében helyezkedik el, az ajkak, a nyelv, a lágy szájpad és a hangszálak mozgását irányítja. Ha gépírással írunk ez a terület meg sem mozdul. A kézírás köztudottan segíti a finommozgások kialakulását, fejlesztését, a precizitást is finomítja. Ezeken kívül a látás és az emocionális rész is fejlődik, mert nem csak írunk, hanem egy alkotói folyamatban veszünk részt. Egy-egy történet leírásakor a helyesbítés, a javítás mechanizmusa is máshogyan működik, mint a billentyűzeten való pötyögés közben. Hámori egyedül a tízujjas vakírást tartja agyi tevékenységet serkentő tevékenységnek, mert ott a mozgás és a memória is jobban aktiválódik. Így hát javaslom, hogy ha valamit szeretnél valóban megjegyezni, fejleszteni a látásod, és a kreativitásod, írj kézzel, vedd a fáradságot, és tollal papírra jegyzetelj!
’Meg kell ezt írni a jövő nemzedéknek, hogy dicsérje az Urat az újjáteremtett nép.’ (Zsoltár 102:19)
A kreativitás analóg módszerekkel fejlődik, digitálisan is hasznosulhat
A fentieket figyelembe véve szeretném hinni, hogy az olvasás és írás hagyományos formái nem vesznek el, és továbbra is fontos szerepe lesz a magyar oktatásban. A tavaly elhunyt Ken Robinson brit szerző, előadó és nemzetközi oktatási tanácsadó szerint: ’A kreativitás most éppen olyan fontos az oktatásban, mint az írni-olvasni tudás, és ugyanolyan komolyan kellene foglalkozni vele.’ Természetesen egyet értek ezzel a kijelentéssel, és tetszik az az összefüggés, amely az eredeti, 'régi' módszereket használja a digitális forradalom során is. Egyre több cikket és tanulmányt olvasok arról, hogy mennyire fontos a kreativitás a digitális kultúrában, és ezek közös pontja, hogy nem lehet elhagyni a régit, kidobni, mint egy elhasznált és divatjamúlt módszert. A kreativitás fejlesztéséhez szükség van analóg módszerekre, s így a digitális világban is mindig szükség lesz rá.
Így továbbra is arra biztatlak, hogy a Biblia tanulmányozásakor olvasd, írd (rajzold!) az Igét, elmélkedj, forgasd a szívedben!
Aki’(…) az Úr törvényében gyönyörködik, és az Ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz.’ (Zsoltár 1: 2-3)
