A húsvéti ünnepekre készülve minden évben tapasztalom, hogy a tojás, nyuszi és csibe figurák teljesen elnyomják, elhalkítják a húsvét igazi jelentését, jelentőségét. Egyik nap egy 'bármi lesz, az lesz' rajzolás közben egy kakas fej formálódott ki a vonalakból, aztán gyorsan és látványosan elkészült a teste is. Mikor kész lett a rajz, elgondolkodtam, hogy végül is egy kakas tényleg szerepel a húsvéti eseményekben: Péter árulását leplezi le, kukorékolásával az igazságra döbbenti rá a tanítványt, aki oly gyorsan elfordult Mesterétől. 

Lukács evangéliumában olvashatunk egy fontos részletet:

"Péter azonban ismét tagadta: „Ember, nem tudom, mit beszélsz.” Még beszélt, amikor hirtelen megszólalt a kakas. Ekkor megfordult az Úr, és rátekintett Péterre. Péter pedig visszaemlékezett az Úr szavára, amikor azt mondta neki: „Ma, mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem.” Aztán kiment, és keserves sírásra fakadt." (Lukács 22)

A kakas hajnali rikkantása ráébresztette Pétert, hogy hiába fogadkozott, az első adandó alkalommal elárulta azt, aki megváltoztatta az életét, akivel 3 évig egy úton haladt. 

De a kakas szava nem a végső sípszó volt a meccs végén - Péter, bár elszomorodott és bűne következménye üldözte egy darabig, Jézus nem mondott le róla. János evangéliumában olvassuk, amint Jézus helyreállítja Pétert, sőt, megbízatást ad neki: hogy legeltesse a juhait, az Ő nyáját.

Ebben a húsvéti időszakban, úgy érzem az Úr arra hív, hogy bátorodj fel: akármennyire is távol érzed magad Tőle, vagy valamilyen bűn terhel, Jézus nem mond le rólad! Érted halt meg, a bűneidet vette magára, azért, hogy szabad lehess! Ezért emlékezünk Rá Húsvétkor, ezért lehetünk hálásak örökké a megváltásért!