Gyakran teszik fel a kérdést, hogy ’Mi a kreativitás?’. Egy felszínes meghatározás szerint két vagy több dolog olyan módon való összefüggésbe hozása, amely azelőtt nem került összefüggésbe. Azonban ez a definíció nem igazán meríti ki a fogalmat teljes mértékben, főleg, ha hívő keresztényként kíváncsiskodunk ezen a területen.

Ismerjétek meg Gary Wilson, a KreatívITI művészeti szakértőjének meglátásait arról, hogy mi a kreativitás!

Katica: - Kérem, hogy mutatkozzon be pár szóban!

Gary: - Amerikában, Dél-Karolinában élek. Több, mint 50 évig stúdió művészként dolgoztam, részt vettem vásárokon, kiállításaimmal főiskolákon, kórházakban és galériákban is megjelentem. 45 évig főiskolai tanárként kerámiát, rajzot, művészettörténetet és művészet értést tanítottam. A kreativitásról is voltak kurzusaim, illetve a fiammal, Darrennel készítettünk egy dokumentumfilm sorozatot ’Isten és a kreativitás’ címmel.

Katica: - Hogyan talált rá a művészi pályára, hogyan tudja összeegyeztetni a hitét és a kreatív önkifejezést?

Gary: - Sokáig küzdöttem azzal, hogy olyan stílust találjak, amely rám jellemző és egyedi. Nagyon élveztem azt a folyamatot, hogy számos fiatalnak segíthettem megtalálni saját kifejezési médiumukat. Elkötelezett és szenvedélyes keresztényként próbáltam Biblián alapuló tartalmakat átadni úgy, hogy az mind a hívő, mind a meg nem tért emberek számára mondjon valamit. Erre azóta is folyamatosan törekszem.  Azonban 45 évig tanítottam egy nem keresztény szellemiségű főiskolában, és emiatt voltak olyan dolgok, amelyeket nem tudtam tanítani az intézmény kötöttségei miatt. Nyugdíjas éveimben végre szabadon használhatom a hangom. Amikor a fiam fiatal volt, sok kérdést tett fel nekem arról, hogyan lehet hitelesen kommunikálni, így sokat beszélgettünk arról, hogy mit jelent keresztény művészként élni egy olyan posztmodern világban, amely nem tartja fontosnak Istent.

Katica: - Tapasztalatai alapján Ön szerint mi a kreativitás?

Gary: - A kreativitással kapcsolatban először is egy tipikus mítoszt szeretnék eloszlatni. Ez az a meglátás, miszerint a kreativitás egy olyan tulajdonság, amellyel rendelkezel vagy nem. Amikor a főiskolán a kreativitásról tartott előadásomon megkérdeztem a diákjaimat, hogy ki gondolja magáról, hogy nem kreatív, 50-60%-uk felemelte a kezét. Következő kérdésem arra vonatkozott, hogy ki az, aki kisgyerek korában a babaházával játszott, homokozott, vagy egy maga teremtette kis világban hitt. Mindenki felemelte a kezét. A kreativitás, tehát - annak ellenére, hogy ez egy főnév - nem megfogható dolog, amid van vagy nincs.

A kreativitás inkább egy ige, egy folyamat, olyan dolog, amit CSINÁLSZ, nem pedig birtokolsz.

Katica: - Kutatások szerint 5 éves korunkig kreatív potenciálunk 80% -át használjuk, míg 12 éves korra a kreatív teljesítmény 2 % -ra esik vissza. Mi történik ebben a 7 évben?

Gary: - Legtöbbek számára elkezdődik az iskola, amely szabályai és keretei a helyes válaszokra és tesztekre helyezik a hangsúlyt. A szülők és más felnőttek is arra biztatnak, hogy nőjünk fel és ne álmodozzunk tovább. Még fiatal keresztényként is előfordul, hogy a megfelelő viselkedésre való törekvés és a szabályoknak való megfelelési kényszer elfojtja bennünk a kreatív szellemet. Bevallom, ez talán általánosítás, és vannak kivételek, de ezek valóban lehetnek olyan tényezők, amelyek szabotálják a kreativitást.

Katica: - Milyen tényezők befolyásolhatják a kreativitást?

Gary: - Egyrészt a divergens (széttartó) gondolkodás, az időhöz való hozzáállás és a határok felállítása. Mondok egy példát: vegyük a 20. században kiemelkedő írói teljesítményt nyújtó James Mitchner munkásságát. Ő mindig 3 évet adott magának arra, hogy megírjon egy könyvet. Tudta, hogy ha egy projektre 3 évet szán, akkor annak a legjobbnak kell lennie – így 10 darab egyoldalas vázlatot írt 10 különböző lehetséges könyvtémáról. Ezeket eltette egy hétre, és amikor újra megnézte őket a 10-ből 5-öt már nem tartott olyan jónak, így azokat ki is zárta. Még egy hétig ’pihentette’ a megmaradt vázlatokat, majd ezekből még hármat kizárt. Így maradt két téma, amelyek közül már könnyen kiválasztotta a ’tutit’. Ezzel a módszerrel Mitchner a széttartó ötletekből fókuszált a legjobb megoldásra – az idő segítette, hogy el tudjon távolodni a sok-sok jó ötlettől, és megtalálni a legjobbat a jók között. A 3 éves határidő pedig az eredményességet segíti, hiszen hiába van egy jó ötleted, ha nem valósítod meg soha.

Katica: - Milyen tulajdonságai vannak egy kreatív embernek?

Gary: - Van néhány tulajdonság, amelyek jellemzik a kreatív embereket, de nem feltétlenül igaz mindegyik egyszerre. Ha valaki nem rendelkezik valamely jellemzővel, attól még nem kell kétségbe esni, és feladni a kreativitásra való törekvést, hiszen gyakorlással mindig lehet változtatni a gondolkodásmódunkon, és ez is volt a célja az óráimnak: előcsalogatni a találékonyságot és a kreatív problémamegoldást. Én szám szerint 8 olyan tulajdonságot fedeztem fel kutatásaim és tapasztalataim alapján, amelyek nagy mértékben jellemzik a kreatívokat.

 Ha kíváncsi vagy, melyek ezek a tulajdonságok, olvasd el az interjú következő részét!