Májusban egy újabb alkotós kihívás apropóján kezdtem el gondolkodni a káosz és a rend ellentmondásán. A kihívás a ’Messy May’ (Maszatos Május) elnevezést kapta, utalva arra, hogy az alkotás közben szabadságunk van arra, hogy maszatoljunk, nyomokat hagyjunk, és a készítési folyamat nem mindig eredményez tisztaságot. Ugyanakkor sokszor frusztrál engem is, ha az eszközök, festékek, papírok stb. között nem találok valamit; úgy érzem, hogy fontos lenne a rend. Megfér-e valahogyan az alkotás szabadsága és maszatolása a rendezett asztallal?

Rendteremtés

Abban biztos vagyok, hogy az Úr szereti a rendet; Ő az, aki rendszereket alkotott az élővilágban, az egész világegyetemben. Az emberi szervezet meghatározott rend szerint működik – gondoljunk csak az emésztőrendszerre, vérkeringésre, légzésre: mind egy Isten által alkotott, nagyon pontos és precíz rendszerben szolgálnak minket.

„Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna.” (Zsoltárok 139:13-15)

Ugyanakkor az Isten olyan kiszámíthatatlan – és nem dobozolható be, vagy skatulyázható be, Ő a kreativitás Atyja és tettei sokszor meglepnek minket.

„Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.” (Ézsaiás 55:9)

Ezek alapján lehetséges, hogy a rendszerezés nem árt a kreatív alkotásnak sem? Így hát pont a ’Maszatos Május’ havában kerítettem sort arra, hogy rendbe rakjam az íróasztalomat, és azt a sok-sok alapanyagot, amit összegyűjtögettem az alkotáshoz. Egy-két dolog, amit sikerült rendbe szednem, és ami talán másnak is segíthet a rendezkedésben:

1. a scrapbook és egyéb papírokat kategorizáltam, és külön lefűző fóliába tettem. Ilyen csoportosításban vannak: fekete-fehér; virágos; random fotók (ezek újságból kivágott képek); kék; matricák, tortacsipke; szöveges (szépen írt idézetek, szlogenek szintén újságokból); csajos; natúr; átlátszó; vastagabb kartonok…
2. vettem egy egyszerű rendszerező polcot: 3 része van, az alsó részre kerültek a ragasztók és lyukasztók, gémkapcsok és jegyzetlapok. A középső polcon jelenleg festékek sorakoznak. A tetején a sniccerem, szalagok és washi dekortapaszok kaptak helyet.
3. A nagyobb helyet foglaló rajzeszközöket, csomagolópapírokat az íróasztal alsó polcaira ’süllyesztettem el’. Fontos, időről-időre ellenőrizni a termékeket, nehogy megromoljanak, beszáradjanak stb.
4. A rend kedvéért beszereztem egy vágóalapot; ez azért hasznos, mert elhatárol egy részt, ahol szabadon vághatok, ragaszthatok, festhetek, és nem piszkolom be az íróasztalt sem.
5. Alapszabállyá tettem, hogy mindent használjak, amit csak megveszek – nem kell mindenből sokat felhalmozni, még ha jó áron van, akkor sem. Igyekszek újra hasznosítani is; olvasd el korábbi cikkem a környezettudatos kreativitásról.

Nem állítom, hogy most már teljes a rend és minden mindig ugyanoda kerül vissza, de azt gondolom, hogy egy ’rendszerezett káosz’ mégiscsak támogatja a kreativitást és serkenti az alkotói kedvet. Te mit gondolsz erről?