Számomra elképzelhetetlen, hogy mindent megjegyezzek, ami fontos: a határidőket, a családdal kapcsolatos teendőket, a bevásárlást, a telefonszámokat, mindenféle hasznos ötleteket, főzéssel kapcsolatos tanácsokat stb. Az automatizált és számítógépes világban is nagyon jó hasznát veszem a kézzel írt jegyzeteimnek, listáknak és memóknak. Mai blogbejegyzésem arról szól, hogyan is segítik ezek a ’régimódi’ eszközök a kreativitásod kibontakoztatását.

Jegyzetek – ötletek – kreativitás

A jegyzetek nem csak az iskolában segítenek a tananyag könnyebb feldolgozásában – a főiskolai, egyetemi, de még egy-egy tanfolyam tudásanyaga is emészthetőbbé válik és könnyebben megtanulhatóvá, ha jegyzetelsz – ha kézzel írod, akkor még inkább rögzülnek az infók a fejedben – ez tény. A jegyzetelést használhatod az ötleteid leírására – nem kell szerkeszteni, formázni a gondolataidat, egyszerűen csak egy papírlap és egy íróeszköz kell hozzá. Természetesen nekem is vannak jegyzeteim szövegszerkesztő programban elmentve, de azok hihetetlen módon jobban eltűnnek a szemem elől, mint a jegyzetfüzetem, amit gyakran ’csak úgy’, unalomból is lapozgatok, és az ott olvasottak sokszor új szikrát adnak a gondolataimnak, elképzeléseimnek. Próbáld ki Te is a jegyzetelést!

Listák – vannak igazán motiváló listák is

Amikor bármilyen lista a kezem ügyébe kerül, legtöbbször nem találom őket túl ’motiválónak’ – ezek a teendők sora, a bevásárlás termékei, vagy véget nem érő Excel táblázatok listái és sorai. Ezért is volt érdekes számomra, hogy a múlt nagy gondolkodói is készítettek listákat – to do lists -, amelyek olyan feladatokat, kérdéseket, megfigyeléseket tartalmaztak, amelyek segítették kreatív gondolkodásukat, munkájukat. Ilyen például Leonardo daVinci is, aki több, mint 7000 oldalon írt össze magának feladatokat, megvizsgálandó jelenségeket – vajon milyen a fakopáncs nyelve, milyenek a tükrök és hogyan működik a légzés. Egy amerikai iskolában kipróbálták a daVinci jegyzetfüzeteket: ez egyszerűen azt jelentette, hogy minden kisdiák kapott egy füzetet a tanév elején, és az év végére szabadon írhattak bele kérdéseket, őket érdeklő témákat, tantárgyaktól teljesen függetlenül. A feladat nagyon tetszett a gyerekeknek és tele is írták, rajzolták a füzeteket –  Mire jó a zene? Az atomokban pici emberek laknak? Hogyan nyitják a kulcsok az ajtókat? Miért kell meghalnia az élőlényeknek? Miért írt Örömódát Beethoven, amikor ő maga morcos volt? Miért nem minden autó elektromos? – ezek voltak a kérdéseik között. Ráadásul csak egy valaki veszítette el a jegyzetfüzetét, ami nagyon nagy dolog – azt jelenti, hogy ezek a kicsik nagy becsben tartották a füzetüket, amiben leírhatták a dolgaikat.

Nekem nagyon tetszik ez a módszer arra, hogy a gyerekek kifejezhessék kíváncsiságukat, és ennek valamilyen nyoma is maradjon. Egyébként a fenti iskolában a tanárok is írtak ilyen jegyzeteket, listákat és nekik is motiváló volt. Te kipróbálnád ezt a magyar iskolákban? Akár otthon is rendszeresíthetsz egy ilyen jegyzetfüzetet.

Memók – amikor valamit meg kell tanulni

A memó a memoriter rövidítése, ezek azok a dolgok, amiket meg kell tanulni – fejből (angolban szívből – by heart). A történelmi évszámok, királyok uralkodásának számon tartása, kémiai jelek és képletek – az én agyam nem nagyon szerette az ilyen tanulnivalókat, mégis nagy nehezen felismertem, hogy van haszna a memorizálásnak: konkrétan az agyat, a gondolkozást fejleszti – a felejtés ellen való. Annak ellenére, hogy valóban rengeteg fent említett adatot és számot elfelejtettem, mégis vannak, amelyek ’beleégtek az emlékezetembe’ – mivel tudatosan, néha küzdelmek árán véstem észbe őket. Az igeversek megtanulásánál például jól jön, ha veszed a fáradságot és memorizálod azokat az igeverseket, amelyek ezáltal még inkább tudnak benned munkálkodni. Hiszen maga a zsoltáros is erre bátorít:

„Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igéidről nem feledkezem meg. (Zsoltár 119:16)

  Arra bátorítalak, hogy használd újra ezeket az eszközöket, fedezd fel a motiváló erejüket és tartsd aktívan a kíváncsiságod!

Mostanában sokszor érezheted, hogy nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogyan eltervezted vagy ahogyan szeretnéd. A megoldhatatlannak tűnő helyzetek és kérdések ott tornyosulnak feletted és kudarcélmények sora veszi el a jókedved. A mai blogbejegyzésem olyan példákat mutat be, amelyből kiderül: a kudarc nem a sztori vége, hanem egy lehetőség, amelyet ki lehet és érdemes is kihasználni!

A félresikerült kiállítás

El tudsz képzelni egy kiállítást kurdarcnak ítélt alkotásokból? Pár évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban megrendeztek egy olyan kiállítást, amelyhez a kurátor 50 neves tervezőt és illusztrátort kért fel, hogy küldjék be az általuk durva vázlatnak, elrontott mintának és első próbáknak szánt skicceiket, amelyeket kiállítanának.  A címe „Szabad az esés” lett. Eléggé furcsán hangzik egy ilyen esemény, hiszen a legtöbb kiállítás a befejezett, kész műről szól, egy új autó modellről vagy egy hibátlan festményről. Itt azonban az volt a lényeg, hogy a kiállítók ne a befejezett tárgyakkal foglalkozzanak, hanem hogy mi történt előtte. Céljuk az volt, hogy megmutassák, hogyan néz ki valójában, amikor a kreativitás megnyilvánul. A nézősereg persze a skicceket, rossznak gondolt műveket is értékelte, és csodálta. De gondolj csak bele: egy daVinci vázlat vagy egy Degas-féle kéztanulmány-rajz ma mennyire sokat ér – pedig azok is csak próbálkozások voltak.

Minőség vagy mennyiség – és a kudarc

Art Bayles és Ted A művészet és félelem című könyvében egy kerámia tanárról ír, aki két csoportra osztotta a diákjait. A csoport felének a minőségre kellett törekednie, a másiknak a mennyiségre – minél nagyobb volt egy kerámia, annál jobb jegyet kapott a csoport. A minőségi csoportnál csak egy tökéletes művet kellett alkotniuk.

Az eredmények beszédesek voltak: a legjobb minőséget, legszebb és legkreatívabb alkotásokat azok készítették, akiknek a mennyiség volt a fő szempont. Úgy tűnik – Bayles és Orland szerint, hogy akik a mennyiség csapatban voltak, halomnyi munkadarabot készítettek – és tanultak a hibáikból. A minőség csapat csak elméletben diskuráltak, és végül igen keveset tudtak megmutatni a nagyságukból a halott agyag segítségével.

Számomra ez is azt üzeni, hogy inkább többszöri próbálkozásból lesz siker, mintha csak egyszer kockáztatod a terved sikerét. Theodore Roosevelt mondta: ’Csak az nem követ el hibát, aki nem csinál semmit.’

 A kudarc, mint a kreativitás erőforrása

A kreativitásról azt gondolják az emberek, hogy egy titokzatos folyamat. Ez a fajta találékonyság csak másokban található meg – gondolják, ám ez korántsem igaz. A kreativitást mindannyian fejleszthetjük, mivel tudjuk, milyen tulajdonságok kellenek hozzá. Arról van szó, hogy mersz tanulni a hibáidból. Az a probléma a mai világgal, hogy csak a végeredményt látja – a csodálatos művet, kidolgozott koncepciót, fantasztikus filmet. Nem látja, mi van a kész termék mögött, hogyan jöttek létre a találmányok. A kreativitásról szóló történetek sem beszélnek erről. Csak a Heuréka marad meg az Archimédesz-sztoriból, vagy a Newton-féle alma a gravitációval kapcsolatban.

A fent említett kiállítás vagy a fazekasok kísérlete a hibás és rossz utakat jelenítik meg. Ezek azonban szükségesek és valóban fontosak, hiszen megmutatják, hogy a kudarcokból érdemes továbbmenni, kitartani és máshogy megpróbálni. Új dolgokat lehet kitalálni, kíváncsiságot lehet ébreszteni az emberekben.

Merj hibázni – ez egy erős szlogen, de nem azt jelenti, hogy a hibára kell vagy lehet játszani, hanem inkább azt, hogy ki lehet aknázni a hibákat a tanulással, kísérletezéssel.

Ha úgy érzed, kudarcot vallottál valamiben, ne add fel, hanem próbálj meg változtatni valamin, és lehet, hogy úgy sikerülni fog! Lehet, hogy nem is nagy dolgot kell máshogyan csinálnod, csak ne add fel!

Húsvét Vasárnap ünnepeljük Jézus feltámadását! Ő tényleg testben támadt fel, ma is él és uralkodik! Ma egy olyan filmet ajánlok Neked megnézésre, amely Jézus feltámadásának egy kevéssé ábrázolt szemszögét mutatja be. Ez a film a Clavius (Risen), amely címszereplője a Luther filmből ismert Joseph Fiennes. Csak röviden a film tartalma: 

Jézus Krisztus keresztre feszítése után elterjed a hír, hogy a Messiás feltámadt, a holtteste eltűnt a sziklasírból. A hír eljut a római helytartóhoz is, aki megbízza Claviust, az erőskezű római tribunust, hogy járjon utána a dolgoknak. Clavius a segédjével, Luciusszal nyomozni kezd, hogy megfejtsék a rejtélyt, mi történt a názáreti Jézussal a keresztre feszítését követő hetekben. Cáfolni akarják azokat a pletykákat, miszerint feltámadott volna, ami könnyen felkeléshez vezethet Jeruzsálemben.

Nekem nagyon tetszett ez a film, és legyen áldás Neked is! Kattints a linkre!

Clavius (Risen)

A hétvégén kinéztem az ablakon, és láttam, hogy az egyik szomszéd ablakot pucolt, a másik virágokat ültetett át az erkélyen, egy harmadik pedig a szemetet vitte ki – Tavaszi nagytakarítás…

Vasárnap aztán elkezdődött a nagyhét – Virágvasárnapon vonult be Jézus Jeruzsálembe, békességgel, öröm és éneklés közepette. Azonban azon a napon még egy nagyon fontos dolog történt – Jézus ’nagytakarítást’ végzett a templomban: „kiűzte mindazokat, akik a templomban árusítottak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusokat székeit pedig felborította.” (Máté 21: 12).

Vajon hogyan lehet kitakarítani az életünkben, lelkünkben és szellemünkben? Ehhez kerestem az Úrtól útmutatást, amelyet most megosztok Veled.

Imádkozz szenvedélyesen, Lélekkel!

Nemrégiben olvastam egy olvasótervet, ’Veszélyes imádságok’ címmel. Ebben arra kaptam bátorítást a szerzőtől, hogy hagyjak fel a ’kiszámítható, biztonságos imádságokkal’. Minden imám szép és Istennek tetsző, de legtöbbször valamilyen határt is szabok Istennek, amikor elmondom, hogyan gondoltam el az Ő segítségét, áldását. Isten gondolatai azonban sokkal magasabbak a mi gondolatainknál, és Ő az, aki tudja, mi mindent akar és tud elvégezni az én életemben és a környezetemben is.

Az egyik ilyen ’veszélyes’ ima, amikor megkéred Istent, hogy Ő legyen az, aki rámutat a takarítandó dolgokra. „Vizsgálj meg Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!” (Zsoltár 139:23-24)

Akkor hogyan imádkozz? Az Úr nem hagyott segítség nélkül, hiszen megígérte: „Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.” (Róma 8:26).

Személyes tapasztalatom, hogy Istennek az az ima tetszik, amikor egyszerűen, röviden és őszintén beszélgetek Vele. Ilyenkor valóban közel érzem magam Hozzá, és tudom, hogy az Ő akarata, időzítése és gondoskodása a legjobb. Bízz Benne Te is, Jézus a Barátod!

Nagytakarítás a kapcsolataidban

Ide s tova egy éve vagyunk már karanténban, legalábbis ami a társas kapcsolatokat illeti. Az elmúlt évben minimálisra csökkentek a személyes találkozások, és megpróbáltattak a meglévő kapcsolataim is. Az online találkozók valamelyest segítenek abban, hogy tudjuk, kivel-mi történik. A fizikai érintések is nagyon hiányoznak a családban – a nagyszülők például nagyon-nagyon vágynak az unokájuk ölelésére. Ilyenkor fokozottan nehéz lehet szembesülni az elutasítással, közönnyel. Ha a barátoknak hitt emberek nem szánnak időt a kapcsolat ápolására, nem hajlandóak újra felvenni a fonalat egy hosszabb kihagyás után, az mindig fájdalmas, de jobb, ha elengeded az ilyen ismerősöket. Valószínű nekik is megvan a maguk gondja-baja, és ha elveszett a kölcsönös bizalom, néha mindenkinek jobb a búcsúzás. Fontos, hogy jóindulattal és megbocsátó szívvel rendezd el az ügyeket. „Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is.” (Kolossé 3: 13)

Öltözd fel az új embert!

A tavaszi nagytakarítás része az is, amikor a téli ruhákat elpakolom, és előveszem a melegebb időben hordandó ruhadarabokat. Elteszem a nehéz téli kabátom, és előkerül a könnyű tavaszi dzsekim. Fizikailag is könnyebbnek érzem magam, hogy nem kell 4 réteg ruhába beöltözni a hideg miatt. Így képzelem el azt is, amikor felöltözöm az új embert, aki „Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje Őt.” (Kolossé 3: 10)

A megújulás egyik első lépése a gondolataim megváltoztatása – „ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes”. (Róma 12:2)  Miből is áll az új ember öltözete? Könyörületes szív, jóság, alázat, szelídség és türelem jellemzi. Meg kell bocsátanunk az ellenünk vétkezőknek, és Krisztus békessége fog uralkodni a szívünkben. A szeretet pedig összefogja az egész öltözetet, mert erre vagyunk elhívva. Ezeket az értékeket nem könnyű megvalósítani a világban élve, de Istennel semmi sem lehetetlen.

Biztos vagyok benne, hogy Jézus követőjeként teljesen és egyre jobban látható módon el fogsz különülni a világtól, mert csak az Úrnak tetsző dolgokat keresed az életedben. Aki arra törekszik, hogy csak Istennek tessen, a világtól előbb-utóbb ellenállást, megvetést, akár üldöztetést is elszenvedhet. Én is egyetértek azokkal, akik azt mondják: olyan korban élünk, ahol egyértelműen ki kell jelentenünk, hogy kiben hiszünk és kit szolgálunk. Ahogyan Józsué is figyelmeztetett: „most azért az Urat féljétek, és őt szolgáljátok tökéletesen és igazán. (…) De ha nem tetszik nektek, hogy az Urat szolgáljátok, válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni (…). De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” (Józsué 24: 14, 15) Az Úr megadja a bátorságot és az erőt ehhez!

Tavaszi nagytakarításra fel!

Mostanában sokat gondolkozom a digitális eszközök térhódításának hatásairól. A tények magukért beszélnek: az oktatás jelenleg is digitálisan történik, s lassan több könyv van egy digitális felhő szolgáltatásban letöltve, mint a könyvespolcokon. Számtalan Bibliaolvasó, - tanulmányozó alkalmazás létezik, és bevallom, én is többet olvasom a Bibliát elektronikusan, mint egy nyomtatott példányát lapozgatva. Azonban úgy érzem, hogy a digitális világ – bármennyire is úgy tűnik - nem veheti át az uralmat az analóg tevékenységek felett. Mai blogbejegyzésem az elektronikus és nyomtatott Biblia tanulmányozás kreativitással kapcsolatos kérdéseit vizsgálja.

Bibliaolvasás hagyományosan vagy digitálisan?

Talán hozzám hasonlóan Neked is szokásoddá vált, hogy a Bibliát (is) az okostelefonodon olvasod – a képernyő fénye világítja meg a Bibliaverseket, amelyeket kiszínezhetsz, kiemelhetsz, jegyzetként is elmenthetsz – mindez nagyon gyors és modern. Bibliatanulmányozós szempontból az előnye egyben a hátránya is: sokszor azon kapom magam, hogy pikk-pakk elolvastam, amit szerettem volna, de valahogy ki is ment a fejemből a lényeg. Az évek során megtapasztaltam, hogy Isten Igéjéhez hosszabb ’emésztési idő’ szükséges, a ’lelki gyors kaja’ nem teljes értékű szellemi táplálék. Nem állítom, hogy sosem építőek számomra az elektronikusan ’felbukkanó’ tartalmak, akár kép, akár szöveg formájában, de teljesen más egy nyomtatott, igazi könyvként a kezembe venni a Bibliát, és odafigyelve olvasni az Igét. Van abban valami más, amikor a természetes fény vagy egy lámpa adja a világítást, a kezem érinti a lapokat, és látom a sete-sután aláhúzott igeverseket, amik emlékként visszhangozzák Isten üzenetét. Ennek a jelenségnek tudományos magyarázata is van: egy kutatásban például 50 tanuló részvételével egy 30 oldalas történetet olvastattak el, a diákok fele elektronikus másik felük pedig hagyományos, nyomtatott formátumban kapta meg a szöveget. Ezután a történet részleteire voltak kíváncsiak a kutatók, amelyben az e-book-ot olvasók kevésbé bizonyultak hatékonynak: kevésbé tudtak visszaemlékezni a történtekre, mint azok, akik papíron olvasták el az olvasmányt. Az agyunk elkényelmesedik az elektronikus olvasás során, nem dolgozik annyit, így gyengül is az emlékező tehetségünk.

Pedig Isten Igéjét érdemes megjegyeznünk, bizonyára nem véletlenül írja több helyen is a Biblia: ’Tartsd meg parancsaimat, hogy élj, tanításomat őrizd, mint a szemed fényét! Kösd az ujjaidra, írd föl a szíved táblájára!’ (Péld 7:2-3)

Kézírás vagy pötyögés?

Egy nyugatról beszivárgó tendencia a kézírás fontosságának elhanyagolása, mondván, a pötyögéssel, gépírással mindenki által felismerhető az ember írásképe, nem kell kibogozni a kézírás ákombákom vonalait. A tudomány itt is a hagyományos folyóírást jelöli meg hatékonyabb tevékenységként: Hámori József agykutató professzor szerint írás közben az agy Broca-mezőjének nevezett része – ami a nyelvi mozgató mező – nagyon aktívvá válik. Ez a rész az agy frontális lebenyében helyezkedik el, az ajkak, a nyelv, a lágy szájpad és a hangszálak mozgását irányítja. Ha gépírással írunk ez a terület meg sem mozdul. A kézírás köztudottan segíti a finommozgások kialakulását, fejlesztését, a precizitást is finomítja. Ezeken kívül a látás és az emocionális rész is fejlődik, mert nem csak írunk, hanem egy alkotói folyamatban veszünk részt. Egy-egy történet leírásakor a helyesbítés, a javítás mechanizmusa is máshogyan működik, mint a billentyűzeten való pötyögés közben. Hámori egyedül a tízujjas vakírást tartja agyi tevékenységet serkentő tevékenységnek, mert ott a mozgás és a memória is jobban aktiválódik. Így hát javaslom, hogy ha valamit szeretnél valóban megjegyezni, fejleszteni a látásod, és a kreativitásod, írj kézzel, vedd a fáradságot, és tollal papírra jegyzetelj!

’Meg kell ezt írni a jövő nemzedéknek, hogy dicsérje az Urat az újjáteremtett nép.’ (Zsoltár 102:19)

A kreativitás analóg módszerekkel fejlődik, digitálisan is hasznosulhat

A fentieket figyelembe véve szeretném hinni, hogy az olvasás és írás hagyományos formái nem vesznek el, és továbbra is fontos szerepe lesz a magyar oktatásban. A tavaly elhunyt Ken Robinson brit szerző, előadó és nemzetközi oktatási tanácsadó szerint: ’A kreativitás most éppen olyan fontos az oktatásban, mint az írni-olvasni tudás, és ugyanolyan komolyan kellene foglalkozni vele.’  Természetesen egyet értek ezzel a kijelentéssel, és tetszik az az összefüggés, amely az eredeti, 'régi' módszereket használja a digitális forradalom során is. Egyre több cikket és tanulmányt olvasok arról, hogy mennyire fontos a kreativitás a digitális kultúrában, és ezek közös pontja, hogy nem lehet elhagyni a régit, kidobni, mint egy elhasznált és divatjamúlt módszert. A kreativitás fejlesztéséhez szükség van analóg módszerekre, s így a digitális világban is mindig szükség lesz rá.

Így továbbra is arra biztatlak, hogy a Biblia tanulmányozásakor olvasd, írd (rajzold!) az Igét, elmélkedj, forgasd a szívedben!

Aki’(…) az Úr törvényében gyönyörködik, és az Ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz.’ (Zsoltár 1: 2-3)

Nemzeti ünnepünkön, úgy érzem, ki kell jelenteni azt a tényt, hogy mi magyarok kreatívok vagyunk. Számtalan találmány és szabadalom fűződik magyar tudósokhoz, de egyszerű emberekhez is: a gyufa, a golyóstoll, a dinamó és a számítógép, a Rubik-kocka és a Kodály módszer a világ minden táján ismert és elismert dolgok.  A kreativitás mindenképpen forradalmi hatású, és továbbra is nélkülözhetetlen az életünkben – március idusán szóljon 12 pont a kreativitás hasznosságáról!

1. A kreativitás több tudományágat foglal magába.
2. A kreativitás megengedi, hogy kifejezhesd önmagad.
3. A kreativitás serkenti a rendhagyó gondolkodást és problémamegoldást.
4. A kreativitás csökkenti a stresszt és a szorongást.
5. A kreativitás beenged egyféle ’Boldogzónába’, ahol jól érzed magad.
6. A kreativitás célt ad.
7. A kreativitás jó értelemben vett büszkeséget és beteljesedést eredményez.
8. A kreativitás összeköt másokkal, akiknek hasonló az érdeklődési köre, mint Neked.
9. A kreativitás fejleszti a koncentrációkészséged.
10. A kreativitás elősegíti a kockázatvállalást és a kitartó próbálkozást.
11. A kreativitás szükséges előfeltétele az innovációnak.
12. A kreativitás bátorít az egész életen át tartó tanulásra. *

A fenti képhez hasonló kollázst Te is könnyedén készíthetsz – használhatsz hozzá különböző textil anyagokat, papírokat, újságkivágásokat, növényeket – ma nemzeti színben kreatívkodunk!

 * Credit: Sylvia Duckworth – kanadai innovatív tanár egyik ismert vázlatrajza alapján.

Eltelt egy hét, és most szusszanhatunk három napot. A túlélő üzemmód bekapcsolva, de a szülők-tanárok-gyerekek Bermuda-háromszögében mégis elveszettnek érzed magad? Miért jövök itt a kreativitással, alkotó tevékenységgel? Mert az a tapasztalatom, hogy amikor bekapcsolom magamon az alkotós, rajzolós, ragasztós gombot, akkor minden más kikapcsol. Ráadásul, ha mindezt Isten Igéjével egészítem ki, egészen biztos a nyugtató hatás. A mai bejegyzésem egy kérdés-felelek arról, hogy mi az, ami gátol a kreatív ténykedésben, és hogyan lehetséges túllendülni a kezdeti akadályokon. Ezek a kérdések bennem is felmerülnek, ezekkel a nehézségekkel én is meg szoktam küzdeni.

Mikor kerítsek időt a kreatívkodásra?

Most aztán tényleg nehéz szabadidőt találni, amikor mindenki azon gondolkozik, hogyan ossza be a home office, a gyerek digitális oktatása és az egyéb teendők által kiszabott időt. Annak ellenére, hogy sokan rástresszelnek az iskolai vagy munkahelyi teljesítményre, szerintem is többet ér, ha nem vesszük olyan komolyan a dolgokat. Az én elvem az egyszerűsítés, és minél hatékonyabb időkihasználás. Már a család napjának szervezése is nagy fokú leleményességet és találékonyságot igényel. A kulcs a tervezésben rejlik: fontos a napirend, de rugalmasan érdemes kezelni azt – ha akad egy fél órád, amikor össze tudod kötni a kellemest a hasznossal, akkor javaslom, hogy gyakorold kedvenc kreatív elfoglaltságod.

Mégis mit csináljak?!

Oké, hirtelen akadt fél órád, amit úgy tölthetsz el, ahogy szeretnéd. Most mit csinálj? Nos, néha a legjobb, ha iszol egy forró teát, és/vagy megmosod a hajad – nekem ez mindig nyugtató hatással bír. :) Máskor viszont úgy érzem, hogy valami teljesen mást akarok csinálni, mint a napi taposómalom: ilyenkor előveszek egy füzetet, és elkezdek gondolkodni, mit is kellene alkotni. Gyakori kiindulópontom a mai ige vagy egy-egy igevers, amit a vasárnapi tanításban hallottam. Ha abszolút nincs ihletem, megnézem a telefonomon a lementett inspirációkat, amiket egyszerűen megpróbálok lemásolni. Így gyorsan és szórakoztató módon találok magamnak valami kreatív feladatot – és kit érdekel, hogy nem eredeti? Másolni ér, sőt, igazából az egykori nagy művészek közül is sokan másolással, imitálással kezdték el művészi pályájukat.

Milyen eszközöket használjak?

Erre a kérdésre megint csak az egyszerűsítésben látom a megoldást, amikor ennyire sűrűek a napok. Nekem mostanában a kollázskészítés, a színes tűfilces rajzolás az ’egyszerű, de nagyszerű’ technika. Már egy vázlat vagy egy kis ötlet papírra vetése is jót tehet a lelkednek, amit később kidolgozhatsz.

Magyarul vagy angolul?

Lehet, hogy ez nem mindenkinek kérdés, de nálam előfordul az angol-magyar dilemma. Mivel mindkét nyelvet beszélem és mindkettőt nagyon szeretem, a szavak, érzések mindkét nyelven kikívánkozhatnak belőlem. Igen, van, amikor egy-egy szó vagy kifejezés angolul ’néz ki’ jobban számomra. Természetesen itt is megadatott a szabadság, azért próbálok többet magyar nyelven írni, posztolni dolgokat.

A kevesebb több?!

Ahogyan a KreatívITI blog a Kreatív Istennel Töltött Időt jelenti, én is a minőségi idő eltöltésére törekszem Jézussal – nos, ez nem mindig sikerül, van, amikor csak elbambulok és elmegy az idő. Amikor azonban az Úrra hagyatkozom, és hagyom, hogy az Ő Lelke vezessen, mindig jó érzéssel kelek fel az asztaltól. Lehet, hogy ’csak’ egy igeverset sikerült szépírással papírra vetnem, vagy eszembe jutott valaki, akiért imádkoztam. Ez értékes Isten számára, és Te is jobban érzed majd magad. A kreatív tevékenység nem cél, hanem eszköz! Nem kötelező, hanem egy lehetőség! Dicsőség Istennek!

Február végén, március elején már nagyon ’zöldhiányom’ van, ilyenkor mindig szemet gyönyörködtető látvány a földből kibúvó hóvirág, a tavaszi virágok első zöld gubói, szárba szökkenő hajtásai. Ráadásul lakótelepi közegben szinte vadászni kell a friss gyepet, füves területeket. Bevallom, falun nevelkedettként néha letépek egy-egy pici zsenge fűcsomót és beleszagolok a természetbe – mindez kedves emlékeket idéz bennem a gyerekkoromból, amikor kilométereket sétáltunk és játszottunk odakinn a virágos réteken.

A tavasz színe tehát számomra egyértelműen a zöld – az újjászületés megvalósulása, amikor a természet is súg: ideje felébredni a téli álomból, új dolgokba fogni, mozgósítani a képzeletünket, kreatív energiáinkat.

Azonban ez a tavasz, a tavalyihoz hasonlóan megint más. Már egy éve csücsülök a bizonytalanság, félelem és az Istenbe vetett bizalom és a Tőle kapott reménység mérleghintáján. Hála Istennek, igazság szerint a hinta inkább közelebb, magasabbra, Istenhez közelebb von többször, de néha engem is elkap a lejtmenet, amikor levegőt is alig kapok a megrázattatásban. A hosszú bevezető után most bizonyságként és egyben bátorításként írom le, mit tett az Úr az életemben az elmúlt évben, és miért várom reménységgel az idei tavaszt is.

Egy éve – és most

Egy évvel ezelőtt a karantén időszak először köszöntött be az életünkbe – nem tudtuk, hogy mi is történik, hogyan is érdemes bevásárolni, hogyan lehet alkalmazkodni ehhez az új helyzethez, ami veszélyesnek és fárasztónak bizonyult már az első hullámban is, amikor – valljuk be – talán még nem volt olyan mértékű a baj, mint hittük. Mára ez már egyértelmű – a betegség valós. Megtanultunk otthonról dolgozni, digitálisan tanítani és tanulni, és közben elviselni, hogy annyi örömből és élményből kimaradunk, kimaradnak a gyerekeink. Sokaknak többször is át kellett élniük a kényszerű bezártságot és örökre el kellett búcsúzniuk szeretteiktől. Nos, ez ma is a valóság, még nincs vége a megpróbáltatásoknak – van, ami azonban más. Egyszer már megcsináltuk – tavaly ilyenkor ugyanígy be voltunk zárva, de most már tudjuk, hogy ez mivel jár együtt. Nem tetszik, utáljuk, de legalább már vannak tapasztalataink, hogy mi működött, működik és mi nem, így azokon tudunk módosítani. Én hiszek abban, hogy Aki velünk volt az elmúlt időszakban, most is velünk van. „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem” – visszhangzik bennem az igevers, ami oly sokaknak segít minden nap.

Ami nekem segít, Neked is fog

Felfedeztem, hogy nem feltétlenül akkor nyugszom meg, amikor tele van a hűtő, mindenki itthon van és csak úgy eltelnek a napok – ez a túlélést jelenti. Isten arra tanít, hogy ne túléljem a kemény körülményeket, hanem megéljem Vele az életet – sőt, hogy az életem, és az örömöm teljes legyen. Miben lehet örömöt találni manapság? Egyrészt abban, hogy élek, és ez azt jelenti, hogy az Úrnak terve van velem! Csak akkor van vége a játszmának, amikor Isten mondja. ’Na igen, élek, de milyen körülmények között?’ – kérdezem. ’Van egy szerető, elfogadó családod, férjed, akiért annyit imádkoztál, hogy legyen, gyermeked, aki feltétel nélkül szeret és bátorít téged, és mindez az én gondoskodásom, szeretetem műve! – hangzik a válasz Istentől, aki Neked is azt mondja, hogy találd meg az életedben mindazt, amiért hálás lehetsz! A hála a nyugalom kulcsa. Amikor csak ennyi az imám: ’legyen meg a Te akaratod, hiszen Te jó akarattal vagy felém’ máris megnyugszom, hiszen minden gondomat Őrá vetem, Ő pedig gondoskodik rólam és a családomról is – hűségesen.

Tudod, hogy melyik szín a nyugalom és a remény színe? A zöld! A tavalyi márciusi-áprilisi hónapokhoz hasonlóan idén én is az ébredező természet zöldje és az új élet ígérete ad erőt kitartani. Menj sétálni a zöldbe! Indulj el egyedül vagy a családoddal, és keress egy hóvirág mezőt! A természet – ahol egyébként is Isten oly szívesen mutatja meg az Ő alkotását és kreativitását – vigasztal és a jó levegő erővel tölt fel!

Kreativitással a depresszió ellen

A kreatív tevékenységek számomra valódi kikapcsolódást és örömöt jelentenek. Amikor félelem nélkül, teljesen mindegy mivel – ceruzával, festékkel, papírdarabokkal – próbálok valamit létrehozni, az mindig eltereli a gondolataimat a mindennapokról, és segít Istenre figyelnem. Tavaly több igeképes könyvecskét és vázlatfüzetet is készítettem – ezek korántsem művészi értékűek, de mindenképpen értékesek számomra: tudom, hogy segítettek abban, hogy valami értelmet és kreativitást, alkotást csempésszek az egyhangú, ám vészterhes napokba. Szeptemberben indítottam el ezt a blogot is, és mióta írom, még inkább tudom, hogy egy új médiumot találtam arra, hogy terjesszem a jó hírt: Isten jó és Jézussal teljes életet élhetsz jóban-rosszban, egészségben-betegségben – és még a halál sem választ el Tőle! Nagyon hálás vagyok Neki ezért a blogért, a lehetőségért, hogy más keresztényekkel együtt kreatív módokon dicsőítsem Őt és töltsek Vele minőségi időt!

Ha egy kicsit is szeretnél újra gyermeki szabadsággal tevékenykedni, elfelejteni a felelősséget, a kötelességeket, javaslom, hogy tarts velem egy kreatív úton! Ha Te is akarod, ebben a hónapban Veled lesz a KreatívITI blog, kreatív gondolatokkal és projektekkel!

Mostanában nagyobb kedvvel fordulok a kreatív technikák felé, és ebben a hónapban egy kihívás kapcsán többet kezdtem el foglalkozni a kollázs készítéssel. A Wikipédia megfogalmazásában a kollázs valamilyen felületen több dolog (fénykép, újságcikk, levél, egyéb tárgyak stb.) csoportos felragasztásából áll. Nagyon kreatív és látványos módon lehet vele üzeneteket közvetíteni. Tényleg egy egyszerű és nagyszerű technika, amely sokféle szinten megihletett.

Egy kihívás

Ha ebben a hónapban a KreatívITI Instagram oldalán nézelődtetek, észrevehettétek, hogy a rajzos tartalmak helyett több olyan fotót láthattok, amelyen képkivágások, montázsok vannak.

Abszolút véletlenül bukkantam rá a #februllage2021 kihívásra, amelyben adott egy-egy hívószó, amivel kapcsolatban kellett összevágott képeket készíteni. Mivel a hónap összes szava egy helyen megtalálható, már jó előre kiírtam a témákat és elkezdtem gondolkozni, hogyan is lehetne vicces vagy éppen komoly összeállításokat összehozni az itthon található újságjaim, magazinjaim segítségével. Te szereted a kihívásokat? Nekem tetszik, ha van egy prompt – súgás, ami elindítja a képzeletem az alkotásra. Ez olyan, mint amikor valaki azt mondja, hogy rajzolj valamit – és egy fél óráig gondolkozol, hogy mit is kellene rajzolni. Azonban, ha kapsz egy témát, hogy miről rajzolj, jó esetben hamarabb lendülsz bele az alkotásba.

Kő: papír, olló

A kollázskészítéshez nem sok eszközre van szükség: igazából csak papír és olló kő’ hozzá :). Persze nem akármilyen papír: magazinok, újságok, könyvek illusztrációi, fotói, reklámjai, amelyekből bármit kivághatsz. A szimpla írógéppapírtól kezdve a scrapbook papírok színkavalkádja is feldobja az új képeket. A kivágás lehet kicsit technikásabb – a körvonalak, szélek és hátterek érdekes feladatot adnak, amint azon kezdesz el gondolkozni, hogy egy más összerendezésben mi-hova kerül majd a kollázson.

Kivágás – beillesztés – mentés

Amióta kollázskészítésben (is) utazom, más szemmel nézem a meglévő magazinjaimat, vagy ha kezembe akad egy-egy reklámcélú kiadvány rögtön azt nézem, mit lehetne belőle felhasználni. Ha jobban belegondolok, a kollázskészítést lehet egy újra hasznosító tevékenységnek venni, mert a kidobandó papírhulladékból egy üzenetet hordozó ’új’ kiadványt, akár művészeti alkotást is ki lehet hozni. Persze ezen a ponton az is vélemény, hogy minek felhalmozni egy csomó újságot pár képért vagy betűkivágásért – és igen, gyűjtögetni papírokat, amiket talán soha nem használsz fel. Nos, én jelenleg a már meglévő újságjaimat vagdosom szét, de aki nem akar papírfecniket a lakásban akár digitálisan is készíthet kollázsokat. Egyébként így kicsit könnyebb dolgod lehet, mert az Interneten található képek végtelen mennyiségű nyersanyaggal szolgálnak.

Az üzenet

A hónap során több olyan szó és téma is felmerült a kihívásban, amelyeket nagyon értékesnek gondoltam, és amelyek nagyon megihlettek. Olyannyira megtetszett ez a technika, hogy szeretném még folytatni. A képek vagdosása közben eszembe jutott, hogy az Úr is így tesz velünk: meglát minket egy helyzetben, egy képben – és annyira szeret minket, olyan tökéletes az Ő terve – hogy kivág – megment- minket abból a helyzetből, és egy másik összefüggésben – újjáteremtve – beilleszt minket az Ő szeretetébe és kegyelmébe. Mert mindenben meg lehet találni Őt – azt a tökéletes Művészt, aki rólunk is ezt mondja: „mert az Ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk”. (Efézus 2:10) Ha van kedved, vedd elő az ollódat, néhány régi magazint és aktivizáld a kreativitásod! Még az is lehet, egy kihívással segítek, hogy legyen ihleted az alkotáshoz! ;)

Ezen a héten van a Házasság hete, amely vége éppen Bálint napra, avagy Valentin napra esik az idén.  Az előttünk lévő hétvégén nagyon hideg, de nagyon napos időjárásra számíthatunk. Mindezeket figyelembe véve hogyan ünnepeld a Házasságot a Szerelmesek napján? Íme néhány kreatív randiötlet, ha közben még ’nyakadon a csacsika család’!

1. A villany lekapcsolva, a függönyök behúzva

Egy különleges estéhez kapcsoljatok le minden elektronikai eszközt, vegyétek elő az ünneplős poharakat, koccintsatok egy finom borral és rendeljetek egy finom vacsorát. Tegyetek úgy, mintha nem lenne áramszolgáltatás – a világítást gyertyafény adja, és szórakozásképpen idézzétek fel a kapcsolatotok kezdetét: hogyan ismerkedtetek meg, milyen volt az esküvőtök, mennyi minden történt veletek azóta, hogy összekötöttétek az életetek fonalát. Mondjátok el a másiknak miért szeretitek őt, mi az, amiért hálásak vagytok és imában adjatok hálát Istennek is a házasságotokért.

2. Játék – játék – játék!

Igen, biztosan sokat játszotok a gyerekeitekkel, és sokszor úgy érezhetitek, hogy a nap végén a nappali inkább egy játékbolthoz hasonlít, mégis biztatlak arra, hogy kettecskén is legyetek játékosak. Szerezettek be, vagy kérjetek kölcsön olyan társasjátékot, amit felnőttek számára terveztek, és játszatok együtt! Vannak vicces kérdezz-felelek játékok, gyors kártyajátékok vagy akár egy párnacsata alkalmával is jólesik együtt bolondozni.

Ahogyan G.B. Shaw mondta a játékról: „Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.”

3. Szerelmes levelezés

Mindig jó ötlet megerősíteni a másikat abban, hogy szeretjük, és értékeljük – mindezt írásban is jó látni, ezért is figyelmes dolog képeslapot, üzeneteket hagyni egymásnak a hétvége folyamán. Amikor mi randiztunk, rengeteg sms-t írtunk egymásnak. Az együtt járásunk első évfordulójára kiírtuk az egymásnak írt üzeneteket, és egy kis scrapbook albumba ragasztgattuk a cetliket. Hagyjatok egymásnak kedves üzeneteket ragasztós noteszlapokon – a tükrön, a kávéfőzőn vagy az éjjeli szekrényen. Ha a gyerekeitek találják meg a lapokat, az sem baj, hiszen elmondhatjátok, hogy azért írtátok ezeket az üzeneteket, mert szeretitek egymást. Egy gyerek számára pedig hatalmas biztonságot és szeretetet jelent, ha azt látja, hogy a szülei még most is örülnek egymásnak és így is kifejezik a szeretetüket. Ezen a linken 5 darab szerelmes üzenethez való sablont kaptok, nyomtassátok ki, használjátok kreatívan!

4. Ha kihülőben van a házasság lángja

A házasság nem egy egyszerű dolog, hiszen vannak benne magasságok és mélységek is – két tökéletlen ember szövetségre lép az élet nevű csatában. Vannak diadalmas időszakok, amikor vállvetve mentek együtt előre, leküzditek az akadályokat, de előfordul, hogy fáradtság, frusztráltság erőt vesz rajtatok, és nincs kedvetek, erőtök semmihez, ami megerősítené a szövetségeteket. Azonban ne feledjétek: nem vagytok egyedül – a hármas fonál harmadik szála maga az Úr. Kapaszkodjatok bele Isten kegyelmébe és szeretetébe, emlékezzetek vissza a jó napokra és időszakokra, próbáljátok ki a fenti ötleteket szépen sorban!

Amikor a régóta boldogságban élő házasokat arról kérdezik, hogy mi a kapcsolatuk titka, mindig azt mondják: amikor valami elromlik, nem kidobni kell, hanem meg kell javítani! Kitartás és szeretet kell hozzá – ezt pedig az Úr képes megadni mindkettőtöknek! Legyetek áldottak!