A Kreatív_ITI blog 2020-ban indult el, és tavaly júniusig minden hónapban írtam bejegyzéseket, készítettem interjúkat keresztény művészekkel. Azonban olyan sokféle személyes üggyel kellett szembe néznem (költözés, új munkahely), hogy nem maradt időm, energiám a következetes megjelenésre. Éreztem, hogy keresztényként is milyen nehéz megtalálni az utam. Az Úr Igéje lámpásként állt előttem, de mégis, néha úgy éreztem, hogy csak a sötétben tapogatódzom. Eltévedtem, elfáradtam az útkeresésben. Szomorúan teltek el a hónapok azzal, hogy félénken visszahúzódtam, nem végeztem azt, amivel Isten megbízott. Az Úr egy csendességre, várakozásra intett, és ma már bizonyságként mondhatom el, hogy mindvégig Ő vezetett és tanácsolt a bonyolult helyzetekben.

DE ISTEN … a vigasztaló ellenvetés

A csendességben, várakozásban töltött idő alatt megtapasztaltam az összetört cserépedény életérzést. Hasznos akartam lenni, valamit tenni másokért, segíteni, aktívkodni – és észre sem vettem, hogy miért nem megy. Ahogy telt-múlt az idő egyre inkább úgy éreztem, hogy nem vagyok már hasznos, nem teszek meg eleget a munkámban, a családomban, magamban. Eljutottam arra a pontra, amikor felfogtam: mindez azért van, mert összetörtem – egy törött edény vagyok, akinek szüksége van a segítségre! 

Az Úr velem volt összetört állapotomban is; megtartott, bátorított, csendesen magához vont. Arra intett, hogy az önérzetemet, a büszkeséget tegyem le és mindent adjak oda Neki. Amikor megtértem a lustaságból és a céltalanságból, az Úr felajánlotta az újratervezést - nem engedte, hogy elnyomjon a szomorúság, sőt! Bátorított arra, hogy induljak úttalan utakra, próbáljak ki új dolgokat, és dicsőítsem Őt! Úgy éreztem, hogy a törött darabokat újra össze akarja illeszteni, és újra használni akar – megtörve, repedésekkel, sebekkel a lelkemben. Olyan csodálatos az Isten szeretete és atyai gondoskodása - tanításokkal, igékkel, régen látott barátokkal, a Szent Szellem erejével újra betöltötte az életem, és újra felépített! Halleluja! 

Egyedül nem megy(ek)

Azonban még mindig egyedül éreztem magam a vágyammal, hogy minél többeknek adjak bátorítást és az Isten kedves üzenetét, miszerint Neki tetszik a kreatívitással, alkotással történő dicsőítés. A Szent Szellem rávezetett, hogy ez a szolgálat nem egyszemélyes küldetés – ezt csak csapatban lehet és érdemes csinálni, így a szívemre helyezte, hogy bővítsem ki a blog ’működési területét’. Hiszen itt is igaz az elv, amit legtöbbször a házastársakra szoktak alkalmazni: „jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, föl tudják segíteni egymást. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki.” (Prédikátor 4:9)

A Kreatív_ITI blog mostantól Kreatív_ITI_Kör néven fog tovább működni!

„Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múlton tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni – talán nem tudjátok? Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok. Még a mezei vadak is dicsőíteni fognak engem, a sakálok és a struccok is, mert vizet fakasztok a pusztában és folyókat a sivatagban, hogy inni adjak választott népemnek, a népnek, amelyet magamnak formáltam, hogy hirdesse dicséretemet.” (Ézsaiás 43:18-21)

Hiszem, hogy az alkotás, a művészeti tevékenység egy olyan úttalan út, amelyet mi is kitaposhatunk és felfedezhetünk! A zenés, hangszeres dicsőítés, az emberi énekhang Isten számára nagyon kedves! A Róla szóló irodalmi művek, versek, novellák és színpadi művek is közelebb visznek hozzá! A képzőművészeti eszközök is egyre inkább felhasználásra kerülnek bizonyos pedagógiai módszerekben, amellyel pl. a gyerekeket viszik Istenhez közelebb.

Arra hívlak, hogy fedezzük fel együtt a Teremtő, Alkotó Isten dicsőségét! Isten a Te személyes életedet szeretné gazdagítani, a Vele való időtöltés egy újszerű tevékenységével! Nekem is újra el kell indulnom az Úton - én megyek..ki jön?! :)

Nem is olyan régen részt vettem egy online konferencián, ahol természetesen a kreativitás állt a középpontban. Az előadók sokféle rajztechnikát és festési módszert mutattak be, amelyek egyszerűek, mégis nagyon inspirálóak voltak a számomra. Szinte minden alkotó kiemelte: felejtsük el a tökéletességre való törekvést, hiszen a maximalizmus olyan szinten képes megkötözni a kreativitás kifejezését, hogy az ember inkább bele sem fog az alkotásba. Sokan elképzelnek egy tökéletes képet, végeredményt, amit szeretnének elérni, és már a munkafolyamat közben elkedvetlenedhetnek, ha nem úgy alakul a művük, ahogyan azt előre elképzelték a fejükben. Ebben a bejegyzésben olyan gondolatokat és ötleteket osztok meg Veled, amelyek segítenek elbúcsúzni a tökéletesség követelményétől.

A tökéletesség és az összehasonlítgatás

Sajnos magam is beleesek az összehasonlítgatás csapdájába, amikor mások munkáit nézegetem, akár a Pinterest-en vagy az Instagramon. „Én nem tudok ilyen szépen rajzolni, festeni…csak pazarlom az időmet erre… nem is vagyok tehetséges, akkor minek próbálkozzam egyáltalán.” – igen, ezek gyakran az én gondolataim. Amikor látom, hogy a befutott és sikeres alkotók milyen szépségeket készítenek, elbátortalanodok, közben pedig tudom, hogy a feladás nem megoldás. Mindenkinek megvan a maga útja, amit be kell járnia – Isten mindenkinek más módon tanítja meg, amit meg kell tanulnia. Azok az alkotók, akiket úgy irigyelnek, sokszor rengeteg gyakorlás, kudarcérzés és újrakezdés után értek el egy olyan szintre, ami most olyan szépnek és tökéletesnek tűnik.

A tökéletesség nem létezik

Ugyanakkor a profi művészek és alkotók is mindig találnak kivetnivalót a saját műveikben – aki kellően őszinte, nem mondja, hogy valóban tökéletes a munkája és hibátlan alkotást adott ki a kezei közül. A maximalizmus egy relatív fogalom, mert mindig valamihez képest mond ítéletet – ebben a világban nincs olyan, hogy tökéletes. Inkább fogadjuk el, hogy mindig lesz olyan, aki ügyesebben, szebben old meg egy feladatot, de az sem lesz tökéletes.

Azonban az is igaz, hogy olyan sincs, aki ugyanúgy csinálna meg valamit, amit Te. Az Úr kijelentette: mi „az Ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket, előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk”. (Efézus 2:10) Isten teremtése olyan csodálatos, hogy nincs két egyforma ember, még az ikrek sem tökéletes hasonmásai egymásnak. Ha az erdőben jársz, és látod a fákat, ott sem találhatsz tökéletes fát – mindegyik különleges, egyik erre dől, a másik arra ágazik szerte – mégis meglátszik bennük az egyediség tökéletessége. Baltasar Gracián, egy spanyol prózaíró szerint: „A tökéletesség nem a mennyiségben van, hanem a minőségben. Ami igazán jó, mindig kevés és ritka.” Ünnepeld az egyéniséged, az egyediséged a munkádban és kreatív törekvéseidben, mert az Úr alkotása vagy, és Jézusban Isten tökéletesnek lát Téged.

A teljes tökéletesség a mennyországban vár ránk, „ahol nem lesz halál, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé.” (Jelenések 21:4)

Így engedd el a tökéletességet

A konferencia egyik workshopja arra bátorított, hogy amikor alkotói munkába fogsz, ne legyen a fejedben semmi előzetes elvárás vagy kép, hogy mit szeretnél készíteni. Légy szabad, és kísérletezz a színekkel, formákkal, textúrákkal – nem lehet elrontani, hiszen nincs mit elrontani – egy készülőben lévő mű végtelenségig alakítható. A szóban forgó gyakorlat során több réteg festék, papírkivágás és stencilezett minta került egymásra – a hangsúly a folyamatra került. Egyszerre előkerült belőlem a gyerek, aki csak mindent ki akar próbálni, nem gondolva arra, hogy miből mennyit használ, illenek-e a színek egymáshoz, és hogy mi is lesz az egészből. Szuper és felszabadító érzés volt ebbe a ’flow’ állapotba kerülni, azt hiszem ez a l’art pour l’art (művészet a művészetért) érzés.

Szabad az esés!

Így hát a lényeg, hogy valójában nem számít mennyire érzed, hogy jól csinálod, amit csinálsz – szabad az esés. Nem baj, ha nem tökéletes az alkotásod, senkié sem az. Ha megvan benned a lelkesedés és a kitartás, idővel és gyakorlással úgyis egyre jobban érzed magad a folyamat közben. Pár napja el is kezdtem egy igazi rajzfüzetet, amibe mindenfélét rajzolok, festek. Gyakorlok, és már ennek is örülök. Észrevehetetlenül fejlődik a rajztudásom, a szem-kéz koordinációm. Nem tökéletesek a rajzaim, de fontos mérföldkövei annak, hogy egyre jobb legyek.

Kurt Vunnegut szavaival bátorítalak: „A művészet gyakorlása, bármennyire is jó vagy rossz, egy módja, hogy a lelked növekedjen. Szóval, csináld!”

A KreatívITI blog fontos feladata, hogy a művészetet és a hitéletet összekapcsolja. Mai interjúalanyom pontosan ezt teszi, verseket ír, művészeti programokat, kiállításokat szervez. Ismerjétek meg Háló Gyulát, a Magyarországi Baptista Egyház kommunikációs vezetőjét!

- Kérem, mutatkozzon be pár szóban!

- Gyerekkoromtól érdekeltek a művészetek és a tudományos dolgok is, amelyek egységben voltak a hitéletemmel is. Huszonévesen többféle művészeti ágban kipróbáltam magam, nem csak autodidakta módon, hanem elméleti művészeti képzéseken vettem részt, és alkotócsoportok tagja is voltam. Feleségemmel élek boldog házasságban, négy gyermekünk született.

- Milyen kapcsolatban áll Ön szerint a művészet és a kereszténység?

Számomra mindig is magától értetődő volt, hogy a hit, a művészet és tudomány Isten teremtésében egységben létezik, így én sem választottam külön ezeket a dimenziókat. Véleményem szerint nem érdemes kettéválasztani a keresztény és nem keresztény művészetet, mert minden művészeti alkotás az Alkotó Forrás következménye. A hit adott – Isten adja, azonban a művészet egy tapasztalati élmény, amelyhez egyfajta nyitottságra, érzékenységre van szükség. Az Istennel való közvetlen kapcsolat egy-egy sugallatot, felismerést ad, amely a végső igazság felé vezet, de nem ad teljes betekintést. A gyülekezeti közösségben is fontos, hogy sokféle művészeti eszközt használjanak, mert a hit és a művészet összetartozik és egészséges gondolkodást és értékrendszert hozhat létre.

- Hogyan segítheti a zene/tánc/grafika/írás az embereket Isten megismerésében?

Azok, akik ezeket a művészeti tevékenységeket gyakorolják képesek arra, hogy hiteles képet adjanak arról, hogy a kreatív útjuk során hol tartanak éppen. A hitelesség nagyon fontos, mert csak ez tud magával sodorni, vonzani, és a befogadók számára nem csak az esztétikai élményt nyújtják. Egy keresztény művész számára ott a lehetőség, hogy az egész élete is alátámassza a művészeti munkásságát. Fontos az alázat, az éntől való függetlenítés, hogy minél hitelesebb legyen – ne csak a hívőknek, hanem mindenkinek szóljon, s így tanúbizonyságot tud tenni Istenről.

- Ön szerint mi az oka annak, hogy oly sokan nem tartják magukat kreatívnak?

Elsősorban a szülők és az iskola tehet arról, hogy a művészeti tevékenység megélésére nem hagynak elegendő időt. Sokan nem tartják fontosnak a művészetet, mert azt mondják, hogy „úgysem lehet megélni belőle”. Azonban fontos felismerni, hogy a művészet, ha valaki érti a művészetet és tudja élvezni a műalkotásokat az élet megéléséhez ad teljesebb lehetőséget. Kiskamaszkorban felerősödik a csoportnyomás, az eredetiség helyett inkább a másolás kerül előtérbe. Szülőként lehetne arra törekedni, hogy minél több művészeti élményhez jusson a gyermek.

- Milyen szerepet játszik a személyiségfejlődésben a művészet? Hogyan szólíthat meg az Úr művészeti alkotásokon keresztül?

A művészet a világ és az emberek egészséges megértésében segít. Terápiás jellege is van, mert a saját élményeinkhez, tapasztalatainkhoz hasonló élményt ad, amely jobb megértést és feldolgozást tesz lehetővé. A katarzis élmény átélése őszinteséget vált ki, Isten is képes megszólítani akár a művészeti alkotásokon keresztül is.

- Milyen látása van arra nézve, hogy az Úr hogyan fogja használni a művészeteket a keresztények és nem keresztények körében?

- Ahogyan említettem, én nem szeretem ketté választani a keresztény és nem keresztény művészeteket, mert úgy gondolom, hogy nagyobb esély van arra, hogy többek felé szolgáljunk a művészi munkánkkal. Mi, akik, keresztény művészetekkel foglalkozunk, Jézus eszközei vagyunk – ha bezárjuk ezt a kört, akkor nem jut el az Úr üzenete mindenkihez. Úgy gondolom, hogy az emberekben meg van az igény, hogy újra gyermeki gondtalanságra, kreativitásra jussanak, alkotócsoportok, művészeti közösségek által.

- Milyen tervei vannak a jövőben a művészeti tevékenységek ösztönzésére a keresztények körében?

Nyaranta 1 hetes alkotótábort szervezünk, amely 20-25 fővel kísérletet tesz arra, hogy felekezetközi módon inspirálja az embereket az alkotásra. Megerősítésül szolgál, belső támogatást és kiállítási lehetőséget is nyújt a részvétel. Mivel 2 éven belül nyugdíjas leszek, még meglátom, mire fogom használni a felszabaduló időmet. Több projekt is tervezés alatt van, ezek közül a bizalom valósága, az imádságok és egy kamaszoknak szóló anyag kidolgozása várhat rám, amelyek interaktív, szöveges-fotós- installációs kiállítások formáját fogják ölteni.

Köszönöm szépen a beszélgetést, sok sikert és áldást kívánok a továbbiakban Önnek!

Június 5-én van a Környezetvédelmi világnap, amelyet az 1972-ben ezen a napon indult ENSZ világkonferencia közgyűlése határozott meg. Ez jó alkalmat ad arra, hogy elgondolkozzunk azon a tényen, hogy a környezetünk védelmében mit tudunk tenni. A kreatív alkotások sokszor ’sok szemetet’ eredményeznek: papírfecnik, festékmaradványok, kifogyott filctollak és tűfilcek formájában. Mai blogbejegyzésemben néhány praktikus ötletet találsz arra, hogyan lehetsz környezettudatosabb a kreativitásod gyakorlása közben. 

1. Hasznosítsd a papírfecniket!

A különféle papírokból vágott vagy tépett papírcsíkok, különböző alakzatok egy az egyben felhasználhatóak egy-egy kollázshoz, amely tipikusan a nem túl szabályos és szépen szabott formákkal képez kreatív képeket. A kollázskészítésről már készült egy külön cikk is – olvasd el itt! A napokban láttam egy videót, amelyben kézzel vágott stencileket készítettek – ez is egyszerűen kivitelzhető, mivel a kézzel kivágott egyszerű lapot maga a festék teszi ellenállóbbá és szilárdabbá minden használat után.

2. A maradék festék probléma

Veled is gyakran előfordul, hogy a festék palettára túl sok akrilt vagy temperát nyomsz ki, amelyet nem használsz fel? Én is sokáig csak járulékos veszteségként tekintettem ezekre a festékpöttyökre, azonban nemrégiben felfedeztem, hogy miként érdemes megmenteni ezeket. A módszer nagyon egyszerű: a maradék festéket egyszerűen csak felfested egy-egy papírdarabra – jól fog mutatni egyszínű, de akár scrapbook papír maradékokon, kidobásra ítélt magazinok lapjain. A legizgalmasabb, amikor a festék egy-egy darab áttetsző papírfecnire kerül – pl. sütőpapírra vagy pauszpapírra. Ezeket aztán fel lehet használni kollázsokhoz, képeslapokhoz és más kreatív projektekhez.

3. A festővásznak sorsa

Ha készítettél már akrillal festett vászonképet, kitetted a falra, és sokáig gyönyörködtél benne. De mi van akkor, ha valami mást szeretnél, vagy a kép már nem illik a környezetébe? Az akrilfesték egyik előnye, hogy amikor megszárad, akkor új réteg festhető rá. Ezért történhetett meg az, hogy egy-egy régi művön is több réteget fedezhetnek fel a festmények vizsgálói. Így csupán annyi a dolgod, hogy új réteget, új képet viszel fel ugyanarra a vászonra – ez valóban környezetkímélő megoldás, és egy lehetőség arra, hogy újat alkoss.

4. Nagyból sok

A festett vásznak másik lehetséges felhasználása, ha egy igazán absztrakt és szabadon festett képet több darabra vágsz fel, és változatosan használod fel a kis vászonképeket. A nagy vászonból lehetnek kis kártyák, könyvjelző vagy könyvborító.

5. Az a sok mű anyag!

Talán találkoztál már azzal a problémával, hogy kiürült a filctoll készleted vagy a tűfilceiddel már nem tudtál többet rajzolni. Ezek a tolltestek általában műanyagból készülnek és nagyon szennyezik a környezetet. Érdemes felhasználni őket valahogy, és már sok-sok ötletet találhatsz az interneten a hasznosításukra. Karácsonyfadíszek, csalik, horgolótűtartók stb. készülhetnek belőlük.

+1 Junk journals, art journals – ahol az újra hasznos dolgok művészi szintre emelkednek

Az ún. junk journals, art journals – művészi naplók, amelyek kézzel készült, varrott vagy tűzött könyvecskék, amelyek általában újrahasznosított anyagokat, papírokat és egyéb mütyüröket rejtenek. Ha érdekel ez a technika, akkor sok hasznos dolgot megtanulhatsz közben, pl. könyvkötés, kalligráfia, pecsétkészítés. 

Azt hiszem, hogy a környezetvédelemben is nagy szükség van a kreativitásra. Ha felfedezzük, hogy a kidobásra szánt tárgyakat hogyan lehet még használni, az igazán örömteli érzést nyújt és a környezetet is óvjuk egyszerre. Ne felejtsük el, hogy a világunk, környezetünk Isten alkotása, és felelősek vagyunk érte. Kommentben várom a Te ötleteidet is újrahasznosítás témában!

Ezen a héten vettem a bátorságot és maszk nélkül kimentem az utcára pár percre. Olyan jól esett érezni a szél simogatását az arcomon és nagyon felélénkített a sokféle tavaszi illat, amit érezhettem a levegőben. A szemközti pünkösdi rózsák bordó bársonyszirmai és a nyiladozó jázminbokor mellett rengeteg pitypang sárgállott és fehérlett a fűben. Eszembe jutott, hogy kislány koromban mindig készítettünk a gyermekláncfűből kis koszorúkat, karkötőket, és a sárga virágpor mindig megszínezte a kezünket. 

Aztán random helyeken köszöntött a pitypangok képe és e vadvirág jótékony hatásairól szóló cikkek és posztok. Még David Attenborough is róluk írt egy posztjában. A pitypangok ihlették tehát pünkösdi blogbejegyzésemet.

1. A pitypang és az égitestek

A pitypang az egyetlen olyan virág, amely egyben jelképezi a Napot, a Holdat és a csillagokat. A sárga virág a Napra emlékeztet, elvirágzó fehér gömbje a Hold, a szétszálló magok pedig a csillagokat juttathatják az eszünkbe. – Isten az Egyetlen, a Világosság, a Fény. Mi vagyunk az Ő fiai, akik, mint a Hold, visszatükrözzük az Ő Fényét. Amikor Jézus elküldte a tanítványokat, szélnek eresztette a magokat: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Máté 28:19-20)

2. A pitypang illata

A pitypang reggel nyitja meg virágát, éjszakára pedig bezárja szirmait. – Ahogyan a napraforgó, a pitypang is az éltető Fény hatására éled, mozdul és virágzik – mi is így állhatunk meg Isten előtt, ha kinyitjuk a szíveinket, szeretjük Őt és árasztjuk az Ő kedves illatát, Jézust: „Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között.” (2Korinthus 2:15)

3. A pitypang és a gyülekezet

A gyermekláncfű minden része hasznos – a gyökere, levele és virága is – ételekhez, gyógyszerekhez és festékanyagként is felhasználható. „Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból. Ha ezt mondaná a láb: „Mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része”, vajon azért nem a test része-e? És ha ezt mondaná a fül: „Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a test része”, vajon azért nem a test része-e? Ha a test csupa szem, hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás, hol lenne a szaglás? Márpedig Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta.” (1Korinthus 12:12-17) A gyülekezet egy egész virág – a részei tartják az egészet, az egyén nélkül nincs gyülekezet. Ezért is fontos, hogy megtaláljuk, hogy mi a szerepünk Krisztus testében: a gyülekezetben. Mi az elhívásod, hogyan tudsz szolgálni másokat – hogyan tudod betölteni a Szeretet törvényét?

4. A pitypang és az evangélium

A pitypang magjait a szél viszi szerteszét, mintha pici ejtőernyőkkel utaznának, és több kilométernyire elkerülnek az eredeti viráguktól. – Lehet, hogy az Úr messzire visz el egyéni életünkben, szolgálatunkban. Készen álltok a kalandra? Kész vagytok arra, hogy felvegyétek a hátizsákot, és magasabbra jussatok Istennel? Aztán szabadesés…de az Úr kegyelmének és szeretetének ejtőernyője biztosan kinyílik, Ő megtart, és mindennel ellát, amire szükségünk van.

 5. Pünkösdi Pitypang

Ma az van a szívemen, hogy imádkozzak azért, hogy az Isten jelenléte megtaláljon minket az Ő Lelkével, hogy készségessé tegyen minket arra, hogy meghalljuk az Ő bátorítását, vigasztalását, tanácsait.

Ahogyan Jézus mondta: „…amikor azonban eljön Ő, az Igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. Mindaz, ami az Atyáé, az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek” (János 16:13-14).

A Pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe: az erő, ami akkor megjelent mindenki számára egyértelművé tette, hogy Isten megtartja az ígéreteit. A szélsebesen száguldó Szentlélek ma is azt akarja, hogy az Ő jelenléte felrázzon bennünket. A Szentlélek tüzes nyelve ma is kész arra, hogy rajtunk keresztül az Úr szóljon sokakhoz – egy emberhez, száz emberhez vagy akár ezrekhez is.

Az Isten Szentlelke egy egyszerű növény, a pitypang életén keresztül is üzen: menjünk, szálljunk és terjesszük az Ő jó hírét! Legyetek áldottak!

Mai interjúalanyom, Fehér Dániel, aki 2013-ban, a mi esküvőnkön is aktív szerepet vállalt – ő volt az esküvői fotósunk. Nagyon tetszett a munkája, úgy éreztük, hogy nagyon jó érzékkel ragadta meg a Nagy Nap fontos és szép pillanatait. A kreatív fotózás is valóban egyedire és különlegesre sikerült – szerintem azóta sem készültek rólunk ilyen profi és szép fotók :). Azóta is figyelemmel kisértem a munkáit, portréit, és szeretettel mutatom be őt és a WhiteLight Photography-t.

- Kérlek, hogy mutatkozz be pár szóban!

- Fehér Norbert Dániel vagyok, 20 éve élek boldog házasságban a gyönyörű feleségemmel. Van egy 18 éves nagy lányunk. A debreceni Golgota Keresztény Gyülekezetben szolgálok főállásban, emellett pedig a fotózással foglalkozom.

- Hogyan találtál rá a fotós pályára?

A fotózás már nagyon régen is érdekelt, úgy 15-16 éve kaptam egy kompakt kis fényképezőgépet, ami megnyitotta a világot, és egy sajtófotós barátom vezetett be a fotózás örömeibe. Először a természetfotózásban próbáltam ki magam, de mellette egy-egy portrét is készítettem. Amikor fotós barátom meglátta ezeket a képeket, így fogalmazott: „Dani hagyd abba a természetfotózást, és kezdj el embereket fotózni!” Innen indult a pályám, és 2013 környékén kezdtem el hivatalosan, vállalkozóként fotózni.

- Mikor és hogyan indult el a WhiteLight Photography? A névadás története is érdekelne.

- Ahogyan említettem, 2013 környékén a feleségem támogatásával, sok-sok imával és Isten gondoskodásával sikerült elindítani a vállalkozást. A névadás szintén a feleségem ötlete – a nevem Fehér -White – és a Light, mint fény a fotózáshoz illő elnevezés. Egy barátom látta első szárnypróbálgatásaimat és ajándékként küldte el nekem a WhiteLight Photography logóját emailben. Ebben a logóban különösen tetszik a T betű megformálása, amely a számomra oly fontos keresztre emlékeztet. Nemsokára egyébként egy arculatváltás várható a WhiteLight Photography háza táján.

-  A honlapodon három fő kategóriában láthatunk képeket: portré, eljegyzés, esküvő. Miért pont ezeket a témákat választottad a fotós specializációk közül?

- Próbáltam magam pozícionálni, és ezeken a területeken éreztem az emberábrázolást hozzám közel álló területnek – ezekben a témákban tudok kellően szabad és kreatív lenni. Nem szeretem az egysíkú dolgokat, így törekszem az újításokra, amelyet a portré területén lehet leginkább kifejezésre juttatni, az alkotás örömét átadni.

- Volt-e valamilyen extrém kérés, amit a házasulandók vagy jegyesek kértek? Egy szokatlan helyszín vagy beállítás?

- A tavalyi évben eljutottam egy lélegzetállító helyre. Lillafüred mellett található Szentlélek, egy kilátóhely, ahova túrabakancsot kellett húzni a jegyespárral a fotózáskor. Amikor felértünk a kilátóhoz, annyira elámultam a táj szépségén, hogy a vőlegény kérdezte, hogy mikor kezdjük már el a fotózást.

- Az eljegyzésen, illetve esküvőn való fotózás két fontos életesemény megörökítését jelentik – miért házasodnak a mai fiatalok? Hogyan látod a házasságot keresztényként?

- Hála Istennek ma is látok szerelemből fakadó párokat, akikben látom az odaszánást, a szerelmet. Ugyanakkor ott van az a réteg is, akik az állami támogatások reményében húzzák fel a gyűrűt egymás kezére. Számomra nagyon fontos a házasság, a feleségemmel 20 éve jóban-rosszban együtt vagyunk. A házasságban nem én és te, hanem mi vagyunk, és küzdenünk kell egymásért, hogy ép és egészséges maradjon. Isten megtart minket, sok viharon keresztül mentünk át, azokban ugyanakkor meg is erősödtünk.

- Hogyan történik a közös munka a megbízóiddal?

- Megkeresés után árajánlattal jelentkezem, többféle opcióval. Személyes találkozót is szoktam kérni – ez egy beszélgetés, ahol a fotózást, a menetrendet, fontos dolgokat beszéljük meg. Legközelebb a jegyes fotózás következhet, amely 1 – 1,5 óra. Az esküvő napján végig ott vagyok a pár mellett, nem csak fotósként, hanem úgymond támogatóként is erősítem, bátorítom a párt a nagy napon.

- Hogyan hatott a munkádra a karantén időszak? Mi változott, milyen előnyöket, hátrányokat tapasztaltál? Milyen hatással volt a kreativitásodra, alkotói kedvedre a járványhelyzet?

- Mindenképpen hatott rám, sok esküvőt kellett átszervezni, áttenni – Hála az Úrnak mégis sikerült elrendeznem az időpontokat, hogy ott tudtam lenni a megbeszéltek szerint. Személyesen nem tudtunk beszélni a párokkal. Előnyös volt, hogy több időm volt a képfeldolgozással kapcsolatban tanulni, fejlődni. Általában nagyon várom a tavaszt, saját projektet kezdtem el – portrékat fogok készíteni.

- Sok sikert és áldást kívánok neked a további munkád során is!

A Whitelight Photography elérhetőségei:

Facebook

WhiteLight Photography honlapja

MyWed Portfólió

Végül pedig egy számunka kedves fotó a Whitelight Photography-tól a mi esküvőnkről :)

Emlékszel rá, hol és hogyan hallottad az evangéliumot? Ki és hogyan mondta el neked a jó hírt? Gondoltál már arra, hogy az Úr, a Teremtőd pontosan a Te számodra megérintő módon szólt?

Számos vizsgálat igazolta az emberi agy két féltekéjének eltérő feladatait. A bal agyfélteke a logikus, magyarázatokkal működő rész, míg a jobb agyféltekére a képek hatnak a legjobban. Ezt a részt hívják a kreatív agynak, ami az érzelmeket és a fantáziát működteti. Általában jellemző, hogy az emberek az egyik agyféltekéjüket dominánsabban használják, mint a másikat – így lehetséges, hogy valaki a logikában, a számokban ’bízik’, míg más az intuitív érzéseire vagy a képzeletére támaszkodik a leginkább. Isten teremtett minket így, az evangélium azonban mindenkinek szól. Mai blogbejegyzésemmel abban szeretnék segíteni, hogyan szólítsd meg az ismerőseidet, barátaidat, családtagjaidat az evangélium üzenetével, hogy minél inkább célhoz érjen az üzenet.

Evangelizálás logikusan

A jó logikával és elemző gondolkozással jellemezhető embereknek a bal agyféltekéje az uralkodóbb. Figyelnek a részletekre, könnyen megjegyzik a számokat, szövegeket és a tudományos ismeretek érdeklik őket a legjobban. Társas kapcsolataikban azonban akadnak nehézségeik, sokszor ragaszkodnak az általuk megszokott dolgokhoz, nehezen változtatnak. A Bibliában valószínűleg Tamás volt ilyen, aki elhíresült arról, hogy amikor Jézus feltámadt, azt mondta, hogy nem hiszem, amíg nem teszem a kezem a sebeibe. Kézzel fogható, megtapasztalható ismeretre volt szüksége.  Jézus természetesen neki is megjelent testben, és ezt mondta neki: „’Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.’ Tamás pedig így felelt: ’Én Uram, és én Istenem!’ Jézus így szólt hozzá: ’Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek’”. (János 20:27-29) Viszont amikor jobban megnézzük Jézus megjelenését, kiderül, hogy igazából a többi tanítvány is akkor hitt igazán, amikor saját szemükkel látták Jézust.

Az Úr hatalma kiterjed arra, hogy megszólítsa azokat is, akik a tudományokban, a tényekben találják meg a bizonyosságukat Istenben – gondoljunk csak megtért kutatókra, tudósokra, akik éppen tudományos munkájuk közben és által jutottak hitre.

Johannes Kepler: „Neked adok hálát, teremtő Úristen, hogy látnom engeded teremtett alkotásaidban a szépséget.” (Világharmónia c. írásának vége)

Sir Isaac Newton: „Aki belekortyol a tudomány kelyhébe, ateista lesz. Aki kiissza, a kehely alján meglelé Istent.” és „Az ateizmus értelmetlen. Mikor a naprendszerre nézek, a Földet éppen a megfelelő távolságra látom a Naptól ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű hőt és fényt kapjon tőle. Ez nem véletlenül történt.”

Németh László: „Mi, tudósok, egyben hasonlítunk a teológusokhoz. Mi is Isten nagy könyvét olvassuk, a természetet.”

- Evangelizálás tipp: ha úgy érzed, hogy az Úr egy nagyon racionális emberhez vezetett, vesd latba bibliai ismereteidet, régészeti bizonyítékokat, mutass rá a tudományokban dolgozók példájára.

(idézetek forrása: teremtestudomany.hu)

Evangelizálás képekkel

Akinél a jobb agyfélteke dominánsabb, az általában érzelmi, ösztönös beállítottságú, a képeket, színeket jegyzi meg a legkönnyebben. Nem ragad le a részleteken, de nehézséget okoz neki az adatok, tények bemagolása. Bibliai példaként azt a századost lehet megemlíteni, aki megkérte Jézust, hogy gyógyítsa meg beteg szolgáját: „Uram, nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám.” Jézus így reagált: „’Bizony, mondom néktek, senkiben sem találtam ilyen nagy hitet Izráelben’ (…) ’Menj el, és legyen a te hited szerint.’ És meggyógyult a szolga még abban az órában. (Máté 8:8,13)

Mivel az evangéliumok Jézus történetét írják le, és maga Jézus is képeket tárt első hallgatósága elé a példázatokon keresztül, így az érzelmi, ösztönösen viselkedő emberek ’ráéreznek’ az Isten jóságára, megváltásának jelentőségére. Isten Igéje gyorsan utat vág a szívükbe. Ha jó földbe kerül a mag, akkor gyümölcsöző, hitre jutott életet nyernek.

- Evangelizálás tipp: használhatsz egy olyan evangelizációs eszközt, mint például a Soularium, ami egy 50 képből és 5 kérdésből álló beszélgetésindító készlet, amit akár applikációként a Google Play Áruházból ingyenesen le lehet tölteni. Az 50 kép random témákat mutat be, a kérdések pedig a kérdezett aktuális állapotára, lelki életére kérdez rá. Ennél a módszernél (is) nagyon fontos az odafigyelés, a másik meghallgatása, megértése.

Fontos megjegyzés

Természetesen nem lehet leegyszerűsíteni az evangelizálást bizonyos ’módszerekre’, vagy embertípusokra – tudom, hogy ezzel nagyon lebecsülném az Úr útjait, amelyek hitem szerint természetesen kifürkészhetetlenek. Ezek a gondolatok talán egy-egy beszélgetést segítenek könnyebben elindítani. Kérd a Szent Szellemet, hogy irányítson és tanácsoljon téged, amikor megosztod valakivel az evangéliumot, vagy a személyes bizonyságtételed. Éppen ez a gyönyörű Jézus küldetésében, hogy tegyünk tanítványokká mindenkit hiszen mindenki egyéni, személyre szabott módon találhatja meg Jézust, aki azt mondta: "Én vagyok az út, az igazság és az élet!" 

 „Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére, (…), mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: ’Az igaz ember pedig hitből fog élni.’” (Róma 1:16-17)

A mindennapokban azt érezni, hogy mindenkinek fogytán van az ereje és kitartása. Az előző év tavaszának ismétlődése senkinek sem könnyű, hiszen azt reméltük, hogy mára már újra szabadok lehetünk. Azonban a teljes újrakezdés még mindig várat magára. Tudjuk, hogy egyre jobb lesz, de most van a hajnalhasadás előtti utolsó perc, ami a legsötétebb, egyben a legnehezebb pillanat. Amikor már érzed a közelgő világosságot, de még nem látod azt – a hitre, Isten erejére van szükséged. Mai blogbejegyzésem remélem segít abban, hogyan töltekezz fel, amikor fáradt vagy és úgy érzed, hogy kimerültél.

A kapcsolat

Amikor találkoztál Jézussal, megérezted és elfogadtad az Ő örök szeretetét és megváltását. Minden megváltozott az életben. Lassan ráléptél az útra, ami az Ő megismeréséhez vezet – de ahogyan egy embert sem tudsz gyorsan megismerni, Jézus megismeréséhez is idő kell. A kapcsolat kialakításához időre van szükség. Minél több időt töltesz Isten jelenlétében, annál jobban megismered – akárcsak egy embertársadat. Amikor a Bibliát olvasod, tanulmányozod, dicsőítő zenét hallgatsz, a Szent Szellem utat nyit a szívedben, és Ő tanácsol, és megnyugtat téged. Ő az, aki vigasztal és jó úton tart. Egy jó és gyümölcsöző kapcsolathoz szükséges minőségi idő azonban olykor áldozatot követel. Kelj fel csak 15 perccel hamarabb, olvasd az Igét egy-egy Facebook átpörgetés helyett, imádkozz, amikor eszedbe jut. ’Áron is megvásároljátok az alkalmat, mert rosszak a napok’ (Efézus 5:16 CSIA) A napok, a világ a rosszra – a reménytelenség, kétségbeesés és félelem felé - visznek, de Istennél megpihenhetsz. Minél többféle ’csatornán’ kapcsolódsz Isten jelenlétébe, annál inkább ’átitatod magad az Ő jelenlétével, szeretetével. Hidd el: ha egy-egy bátorító beszélgetés a legjobb barátoddal feltölt energiával, jókedvvel és élettel, mennyivel inkább így van, amikor Jézussal vagy közösségben, aki minden szükséged betölti.

Öröm és békesség, mint erőforrás

„…az Úr előtt való öröm erőt ad nektek!” - mondta Nehémiás az újjáépített Jeruzsálem várfalai között. A munkában elfáradtakat Isten a nehézségek, nélkülözések és kemény munka közepette megtartotta. A munka nem ért véget, még sok építeni való akadt, de az Úr jelenlétében az izraeli nép megújulhatott testben és lélekben is. Amikor úgy érzed, hogy rengeteg munka tornyosul előtted, inkább tarts egy kis szünetet – Isten jelenlétében. A dicsőítés az egyik legnagyobb fegyver az ellenség ellen – használd! Énekelj Istennek, adj hálát az eddig elért eredményeiért, áldásokért és menj tovább! Amíg énekelsz, nem tudsz félni – ez egy tudományosan bizonyított tény. Minden napnak megvan a maga baja, de Isten kegyelme napról napra megújul! Amikor az öröm erőt ad, egyben békesség is eltölt, mert ezek mind a Szent Szellem gyümölcsei – amelyek biztosan megteremnek, ha az Úr van az életed trónján. ’A békesség Istene pedig összezúzza a Sátánt a lábatok alatt hamarosan. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek!” (Róma 16:20)

Programajánló – Jézussal egész nap

„Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra. A Lelket ne oltsátok ki, a prófétálást ne vessétek meg, de mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg, a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok.” (1Thesszalonika 5:16-17)

Az Úr Igéje itt egy egész napos programot ad nekünk. Hogyan lehet ezt a gyakorlatban ’megcsinálni’? Itt egy egyszerűen kivitelezhető programajánló:

1. Indítsd a napot dicsőítő zenével – a rádió híreire ráérsz később is, inkább tölts magadba reményt, örömet – én a KLove online keresztény rádiót és a YouTube dicsőítő zenés csatornáit szeretem leginkább, amelyek segítenek Istenre hangolni.

2. Olvass a Bibliából – akár egy-egy áhitatos könyvet vagy keresztény levelezőlistára feliratkozással elérhető bátorító e-mailt.

3. Tartsd az Igét a közeledben – írj ki néhány bátorító Igét és tűzd ki az üzenőfaladra, a mosogató fölé vagy az irodádban a naptárra! Így közel lesz az Ige a szívedben és a szádban, ami az Úr akarata, és a te javadra válik!

4. Este – már csak ahhoz van erőd, hogy TV-t nézz? Hála az Úrnak, mára már rengeteg JÓ keresztény film érhető el – pl. a www.sentfilm.hu címen. Tudtad, hogy van egy nagyon jó, napjainkban is új részekkel bővülő filmsorozat Jézusról? A címe The Chosen, és magyar felirattal is meg lehet találni a https://watch.angelstudios.com/thechosen címen. Habár az epizódok meglehetősen összesűrítve adnak betekintést Jézus szolgálatába, olyan karaktereket és történeteket láthatsz az akkori korba ágyazva, amelyek segítenek jobban megérteni Jézus korát és az Ő szeretetét. Szeretettel ajánlom!

 Tölts minden napot Jézussal, és erőd megújul!

Számomra elképzelhetetlen, hogy mindent megjegyezzek, ami fontos: a határidőket, a családdal kapcsolatos teendőket, a bevásárlást, a telefonszámokat, mindenféle hasznos ötleteket, főzéssel kapcsolatos tanácsokat stb. Az automatizált és számítógépes világban is nagyon jó hasznát veszem a kézzel írt jegyzeteimnek, listáknak és memóknak. Mai blogbejegyzésem arról szól, hogyan is segítik ezek a ’régimódi’ eszközök a kreativitásod kibontakoztatását.

Jegyzetek – ötletek – kreativitás

A jegyzetek nem csak az iskolában segítenek a tananyag könnyebb feldolgozásában – a főiskolai, egyetemi, de még egy-egy tanfolyam tudásanyaga is emészthetőbbé válik és könnyebben megtanulhatóvá, ha jegyzetelsz – ha kézzel írod, akkor még inkább rögzülnek az infók a fejedben – ez tény. A jegyzetelést használhatod az ötleteid leírására – nem kell szerkeszteni, formázni a gondolataidat, egyszerűen csak egy papírlap és egy íróeszköz kell hozzá. Természetesen nekem is vannak jegyzeteim szövegszerkesztő programban elmentve, de azok hihetetlen módon jobban eltűnnek a szemem elől, mint a jegyzetfüzetem, amit gyakran ’csak úgy’, unalomból is lapozgatok, és az ott olvasottak sokszor új szikrát adnak a gondolataimnak, elképzeléseimnek. Próbáld ki Te is a jegyzetelést!

Listák – vannak igazán motiváló listák is

Amikor bármilyen lista a kezem ügyébe kerül, legtöbbször nem találom őket túl ’motiválónak’ – ezek a teendők sora, a bevásárlás termékei, vagy véget nem érő Excel táblázatok listái és sorai. Ezért is volt érdekes számomra, hogy a múlt nagy gondolkodói is készítettek listákat – to do lists -, amelyek olyan feladatokat, kérdéseket, megfigyeléseket tartalmaztak, amelyek segítették kreatív gondolkodásukat, munkájukat. Ilyen például Leonardo daVinci is, aki több, mint 7000 oldalon írt össze magának feladatokat, megvizsgálandó jelenségeket – vajon milyen a fakopáncs nyelve, milyenek a tükrök és hogyan működik a légzés. Egy amerikai iskolában kipróbálták a daVinci jegyzetfüzeteket: ez egyszerűen azt jelentette, hogy minden kisdiák kapott egy füzetet a tanév elején, és az év végére szabadon írhattak bele kérdéseket, őket érdeklő témákat, tantárgyaktól teljesen függetlenül. A feladat nagyon tetszett a gyerekeknek és tele is írták, rajzolták a füzeteket –  Mire jó a zene? Az atomokban pici emberek laknak? Hogyan nyitják a kulcsok az ajtókat? Miért kell meghalnia az élőlényeknek? Miért írt Örömódát Beethoven, amikor ő maga morcos volt? Miért nem minden autó elektromos? – ezek voltak a kérdéseik között. Ráadásul csak egy valaki veszítette el a jegyzetfüzetét, ami nagyon nagy dolog – azt jelenti, hogy ezek a kicsik nagy becsben tartották a füzetüket, amiben leírhatták a dolgaikat.

Nekem nagyon tetszik ez a módszer arra, hogy a gyerekek kifejezhessék kíváncsiságukat, és ennek valamilyen nyoma is maradjon. Egyébként a fenti iskolában a tanárok is írtak ilyen jegyzeteket, listákat és nekik is motiváló volt. Te kipróbálnád ezt a magyar iskolákban? Akár otthon is rendszeresíthetsz egy ilyen jegyzetfüzetet.

Memók – amikor valamit meg kell tanulni

A memó a memoriter rövidítése, ezek azok a dolgok, amiket meg kell tanulni – fejből (angolban szívből – by heart). A történelmi évszámok, királyok uralkodásának számon tartása, kémiai jelek és képletek – az én agyam nem nagyon szerette az ilyen tanulnivalókat, mégis nagy nehezen felismertem, hogy van haszna a memorizálásnak: konkrétan az agyat, a gondolkozást fejleszti – a felejtés ellen való. Annak ellenére, hogy valóban rengeteg fent említett adatot és számot elfelejtettem, mégis vannak, amelyek ’beleégtek az emlékezetembe’ – mivel tudatosan, néha küzdelmek árán véstem észbe őket. Az igeversek megtanulásánál például jól jön, ha veszed a fáradságot és memorizálod azokat az igeverseket, amelyek ezáltal még inkább tudnak benned munkálkodni. Hiszen maga a zsoltáros is erre bátorít:

„Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igéidről nem feledkezem meg. (Zsoltár 119:16)

  Arra bátorítalak, hogy használd újra ezeket az eszközöket, fedezd fel a motiváló erejüket és tartsd aktívan a kíváncsiságod!

Mostanában sokszor érezheted, hogy nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogyan eltervezted vagy ahogyan szeretnéd. A megoldhatatlannak tűnő helyzetek és kérdések ott tornyosulnak feletted és kudarcélmények sora veszi el a jókedved. A mai blogbejegyzésem olyan példákat mutat be, amelyből kiderül: a kudarc nem a sztori vége, hanem egy lehetőség, amelyet ki lehet és érdemes is kihasználni!

A félresikerült kiállítás

El tudsz képzelni egy kiállítást kurdarcnak ítélt alkotásokból? Pár évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban megrendeztek egy olyan kiállítást, amelyhez a kurátor 50 neves tervezőt és illusztrátort kért fel, hogy küldjék be az általuk durva vázlatnak, elrontott mintának és első próbáknak szánt skicceiket, amelyeket kiállítanának.  A címe „Szabad az esés” lett. Eléggé furcsán hangzik egy ilyen esemény, hiszen a legtöbb kiállítás a befejezett, kész műről szól, egy új autó modellről vagy egy hibátlan festményről. Itt azonban az volt a lényeg, hogy a kiállítók ne a befejezett tárgyakkal foglalkozzanak, hanem hogy mi történt előtte. Céljuk az volt, hogy megmutassák, hogyan néz ki valójában, amikor a kreativitás megnyilvánul. A nézősereg persze a skicceket, rossznak gondolt műveket is értékelte, és csodálta. De gondolj csak bele: egy daVinci vázlat vagy egy Degas-féle kéztanulmány-rajz ma mennyire sokat ér – pedig azok is csak próbálkozások voltak.

Minőség vagy mennyiség – és a kudarc

Art Bayles és Ted A művészet és félelem című könyvében egy kerámia tanárról ír, aki két csoportra osztotta a diákjait. A csoport felének a minőségre kellett törekednie, a másiknak a mennyiségre – minél nagyobb volt egy kerámia, annál jobb jegyet kapott a csoport. A minőségi csoportnál csak egy tökéletes művet kellett alkotniuk.

Az eredmények beszédesek voltak: a legjobb minőséget, legszebb és legkreatívabb alkotásokat azok készítették, akiknek a mennyiség volt a fő szempont. Úgy tűnik – Bayles és Orland szerint, hogy akik a mennyiség csapatban voltak, halomnyi munkadarabot készítettek – és tanultak a hibáikból. A minőség csapat csak elméletben diskuráltak, és végül igen keveset tudtak megmutatni a nagyságukból a halott agyag segítségével.

Számomra ez is azt üzeni, hogy inkább többszöri próbálkozásból lesz siker, mintha csak egyszer kockáztatod a terved sikerét. Theodore Roosevelt mondta: ’Csak az nem követ el hibát, aki nem csinál semmit.’

 A kudarc, mint a kreativitás erőforrása

A kreativitásról azt gondolják az emberek, hogy egy titokzatos folyamat. Ez a fajta találékonyság csak másokban található meg – gondolják, ám ez korántsem igaz. A kreativitást mindannyian fejleszthetjük, mivel tudjuk, milyen tulajdonságok kellenek hozzá. Arról van szó, hogy mersz tanulni a hibáidból. Az a probléma a mai világgal, hogy csak a végeredményt látja – a csodálatos művet, kidolgozott koncepciót, fantasztikus filmet. Nem látja, mi van a kész termék mögött, hogyan jöttek létre a találmányok. A kreativitásról szóló történetek sem beszélnek erről. Csak a Heuréka marad meg az Archimédesz-sztoriból, vagy a Newton-féle alma a gravitációval kapcsolatban.

A fent említett kiállítás vagy a fazekasok kísérlete a hibás és rossz utakat jelenítik meg. Ezek azonban szükségesek és valóban fontosak, hiszen megmutatják, hogy a kudarcokból érdemes továbbmenni, kitartani és máshogy megpróbálni. Új dolgokat lehet kitalálni, kíváncsiságot lehet ébreszteni az emberekben.

Merj hibázni – ez egy erős szlogen, de nem azt jelenti, hogy a hibára kell vagy lehet játszani, hanem inkább azt, hogy ki lehet aknázni a hibákat a tanulással, kísérletezéssel.

Ha úgy érzed, kudarcot vallottál valamiben, ne add fel, hanem próbálj meg változtatni valamin, és lehet, hogy úgy sikerülni fog! Lehet, hogy nem is nagy dolgot kell máshogyan csinálnod, csak ne add fel!